Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése

BARTHA ÁKOS

,falumunkd' koncepcionális hasonlóságával, tehát egyfajta önzetlen tenni akarással, valamint a delejező hatású két tanáregyéniséggel, Szabó Zoltánnal és Újszászy Kálmánnal magyarázható. Ok ugyanis — „a falukutatás nagy mesterei’39 — mindhárom szervezet (cserkészet, teológia, faluszeminárium) életében irányító szerepet játszottak.40

III. Vendégek bodnár-völgyben és a „Szellemi Munkatábor”

A tábor növekvő népszerűsége nyilvánvalóan imponált a politikusoknak, a táborozok pedig kezdeményezésük további népszerűsítését remélhették a megjelentektől. A hírforrások origójának tekinthető — a Magyar Távirad Iroda által kibocsátott — ún. „kőnyomatosok” szerint Vitéz Hadnagy Domokos a Kultuszminisztériumtól érkezett a Bodnár-völgybe, de Kozma György, Zemplén vármegye főispánja, Ber- náth Aladár, a vármegye alispánja és Iványi Béla, a sátoraljaújhelyi állami építészed hivatal vezetője is a helyszínen méltatta a kezdeményezést. A beszámoló természetesen nem felejti el a munkatábor létrehozásában játszott szerepüket sem hangsúlyozni.41 42 Az MTI szerint a munkatábor ,.gyakori, vendégé’ a sárospataki kerület „népszerű' (kormánypárti) képviselője, Rátz Kálmán, „aki a délutáni szünetek alkalmával különböző témájú, széles horizontú előadásokat tart a dolgozó ifjúság számára”.42 Ellátogatott a fiatalokhoz továbbá Henkey-Hőnig Vilmos nyugalmazott tábornok, kerületi cserkész- és MOVE-elnök,43 Kiss Ernő esperes, Csontos József nyugalmazott gimnáziumi igazgató, Orbán Kálmán, Sátoraljaújhely polgármestere, Harsányi Gyula igazgatótanácsos, Ujváry Dezső, a Tiszaszabályozó Társulat elnöke, a főiskola részéről pedig Mátyás Ernő, Novák Sándor igazgatók, valamint Trócsányi József gazdasági választmányi elnök, továbbá „Sátoraljaújhely és Sárospatak társadalmának számos tagja ’.44 45

Sok látogató a munkatábor vendégkönyvében is megörökítette a táborral kapcsolatos gondolatait: forradalomról ábrándoztok és köbben és^re sem veszitek, hogy mostani munkátok a legnagyobb forradalom ebben az országban. Kissé elszfgyenúlten állok elétek, mint a sgó a tett előtt, a tervezés a megvalósítás előtT — így vélekedik a kor ismert szélső- jobboldali publicistája, a Hárommillió koldus című könyvével elhíresült Oláh György. „Lelkesedve jöttem, kétségbe estem, bölcsebben, teljesebb emberséggel távozom. ” —vallja egy ismeretien diák, míg Móricz Miklós közgazdász, újságíró — Móricz Zsigmond testvére — pedig lakonikus tömörséggel figyelmeztet a keresztény emberszeretetre: „Tőlem Istenen át vezet az út hozgádTAS O egyébként (újságbeszámolói mellett) 1935. szeptember 25-én a Magyar Rádióban is megemlékezett az első magyar munkatá39 Novák Sándor, Közigazgatói jelentés az 1935-36. iskolai évről — A Sárospataki Református Teológia Akadémiai és Gimnáziumi Értesítője az 1935-’36. iskolai évről (A 405. esztendő), összeállították: MÁTYÁS Ernő és Novák Sándor, Sárospatak, 1936, 19.

40 Ujszászyhoz lásd: Újszászy Kálmán (Tudós tanárok - tanár tudósok), A kísérő tanulmányt írta, a szöveget válogatta: NAGY MIHÁLY Antal, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 2003, 5-80.

41 Magyar Országos Levéltár, Magyar Távirati Iroda (továbbiakban: MÓL, MTI) „Kőnyomatos”, Magyar Országos Tudósító (1929-1948), 1935, július 29.

42 MÓL, MTI, „Kőnyomatos”, Magyar Országos Tudósító (1929-1948), 1935, július 23.

43 SRL, 1935/31, 175.

44 SRL, 1935/38, 210-211.

45 SRKTGyA, Fsz. Kt. 3282. (A sárospataki főiskola I. Nemzeti Munkatáborának Vendégkönyvé)

66 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4