Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
Magyarország első nemzeti munkatábora II. A sárospataki munkatáborjellege és felépítése A sárospataki munkatáborok tulajdonképpen önkéntes diákmunkatáborok voltak, ám a résztvevők kulturális miliőjéből adódó intellektuális beállítottságukkal, az ország helyzetéből következő erős ideológiai töltetükkel, valamint a végzett munka jellegével teljesen más utat követtek, mint osztrák vagy svájci elődjeik. A szervezők többször reflektáltak is ezekre a differenciákra, sőt a Turul Szövetség militarizált, átpolitizált táboraitól kifejezetten elhatárolták magukat,6 bár, Újszászy Kálmán egy helyütt éppen a tábor katonai jellegét hangsúlyozta.7 A tábor egyik főszervezője, Sárospatak meghatározó formátumú tudósa, Újszászy Kálmán véleménye szerint azonban a munkatáborra nem voltak hatással a külföldi példák, „teljesen autochton munka ’ az övék,8 egy másik vélemény szerint pedig „a munkatábor előtörténetébe£ alig tartopik hoppá valami. A munkatábor bevezetés nélkül indult,”9 Nyilvánvaló azonban, hogy a kísérlet bírt bizonyos előzményekkel, melyekről szinte azonnal ki is alakult egy igen élénk diskurzus. A fő mintát valószínűsíthetően a cserkésztáborok és a nyári diákkonferenciák jelenthették, melyek a rendezők szerint „a nagyobb közösségek spabadabban élését máig a legjobban megvalósították”,10 s melyekben a szervezőknek nagyobb jártasságuk is volt. Emellett nem elhanyagolható természetesen az ekkor már országos hírű sárospataki faluszeminárium példaértéke sem, sőt, egyesek még messzebbre, az Országos Széchenyi Szövetség egyik legaktívabb vidéki falukutató csoportjává kinövő, Gesztelyi Nagy László által kezdeményezett sárospataki falujárásig vezetik vissza a munkatábor eszméjét.11 Annyi mindenesetre tény, hogy a református papnövendékek 764. sz. Timotheus, valamint a református tanítóképző 234. Rákóczi Ferenc cserkészcsapatának tisztikara 1935-ben határozta el egy „egéspen újsperű öregcserkésp táboropási forma”, a munkatábor megszervezését Sárospatakon. Valószínűleg ekkor még ők sem sejthették, hogy egy országos, sőt, nemzetközi visszhangú kezdeményezés fűződik majd nevükhöz; országos napilapok közölnek képes beszámolókat róluk címlapju6 Szabó Zoltán: „Tévedés lenne apt hinni, hogy a Sárospataki Ref. Főiskola Munkatáboráhop ap első magfar nempe ti munkatáborhop epekben a sorokban íródik, vág a német, bolgár, svájd, ausztriai példák utánzásában íródott meg apelőspó.” Sárospataki Ifjúsági Közlöny (továbbiakban: SÍK), 1935/június, 185. ,A "tun- katábor idegen hatásoktól függetlenül a tispta evangélium szelleméből és magyar népünk szerelméből támadt.” A Főiskolai igapgatótanács ülése, Sárospataki Református Lapok (továbbiakban: SRL), 1935/38, 211. Ugyanakkor a főiskolai igazgatótanács ülésén több felszólaló is aggályainak adott hangot, mivel „ voltak olyan hangok, hogy a munkatábor célja a benne résztvevők politikai iskolázása volti' U.o. I ,A munkatábor újra erősen hangsúlyozna a katonás magatartás, a katonás erények, a katonás spellem szükségességét a munkatáboropó nevelésében. A csákány a munkatáboropó kepében nemcsak munkaespköp hanem fegyver is; a munkatáboropó nemcsak munkás, hanem katona is.” ÚJSZÁSZY Kálmán, Ap első magyar munkatábor cser- késpyonatkopásai, Vezetők Lapja, 1935/10, 182. 8 Felső-Magyarország, 1935, június 16, 3, továbbá: Pesti Hírlap, 1935, június 18, 5., Hétfői Napló, 1935, június 17. Ezzel szemben a debreceni református gyülekezet lapja szerint: „hogy a munkatábor gondolatát idegenből, s főként Németorspágból vették át a patakiak: ap vita tárgyát sem képepheti, s ap ellen védekezni vagy tiltakopni igen nehéps nem is spükséges.” Vasárnap, 1935, július 21, 1. 9 Magyar Protestánsok Lapja, 1935/augusztus, 6-7. 10 Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Adattár, Faluszemináriumi Kéziratok (a továbbiakban: SRKTGyA, Fsz. Kt.), 3279. (A sárospataki főiskola teológus diákjai által rendezett első magyar nempeti munkatábor irányelvei és rendje, 1935. június 20-július 31.) II Spabadság 1935, július, 5. 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 61
