Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: Magyarország első Nemzeti Munkatábora - a sárospataki diákok útépítése
Bartha áros Magyarország első Nemzeti Munkatábora- A SÁROSPATAKI DIÁKOK ÚTÉPÍTÉSE I. Fogalmi problémák és külföldi példák A huszadik századi történelemben talán kevés annyira kompromittálódott fogalmunk van, mint a munkatábor és a munkaszolgálat kifejezések. Az általános közvélekedés e két intézményt a totalitárius államokhoz (elsősorban a Harmadik Birodalomhoz és a Szovjetunióhoz), valamint a második világháborús magyar kormányzathoz köti, a tragikus következmények ismeretében természetesen nem is teljesen alaptalanul. Azt is látnunk kell ugyanakkor, hogy a munka- szolgálat, munkatábor, közmunka kifejezések egyrészt nem az 1940-es években keletkeztek, másrészt a két világháború között ezeknek több válfaja is létrejött, melyek nem kapcsolódtak semmiféle genocídiumhoz. A közmunka kötelezettséget Magyarországon a törvényhozás először az 1844. IX. törvénycikkben kodifikálta, melyben a jobbágyságot évenként legalább 12 napon át tartó (köz)munkára kötelezték. A gyakorlatban mindez közutak létesítését, javítását, valamint folyamszabályozást jelentett, az 1886. XXII. törvénycikk pedig már a kézi- és szekeres közmunkákról is rendelkezett. 1890-ben, majd a Horthy- korszakban 1920-ban és 1924-ben is hoztak hasonló törvényeket, tehát mondhatni komoly hagyományokkal bírt a közösségi érdekekért folytatott munkavégzés, mely természetszerűleg (az adott viszonyoknak megfelelően) csupán a társadalom meghatározott rétegeire vonatkozott, ám rájuk nézve kötelező érvénnyel.1 2 Az önkéntesség kérdése a táborok egyik neuralgikus pontja, így az alábbiakban a — Tharnói László nyomán — tematizált fogalmaknál minden esetben megkülönböztethetünk önkéntes és kötelező szolgálatot (ahogyan nemek szerint is tovább bonthatóak a kategóriák). Legnagyobb halmazunk a munkaszolgálaté., mely lehetett honvédelmi és közmunkaszolgálat is. Fenti példáink az utóbbiak közé tartoztak (kötelező közmunka- szolgálat), míg az 1939-ben létrehozott, szomorú emlékű honvédelmi munkaszolgálat futott ki a világháború alatt a holokauszt első honi fejezetévé (kötelező honvédelmi munkaszolgálat)? Ugyanakkor a közmunkaszolgálat is szétbontható munkástáborrá, mely gyakorlatilag az állástalan fizikai munkások ideiglenes ínségmunkáját jelentet1 THARNÓI László, Magfar munkaszolgálat: Munkatáborok a magyar nép és föld szolgálatában, Bp., Turul, 1939, 13-14. 2 Lásd: KARSAI László, Holokauszt, ®P-> Pannonica, 2001, 219-227. 2010/4 SÁROSPATAKI FÜZETEK 59
