Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Rusthoven, James J.: Mit jelent embernek lenni a technika korában? Református keresztyén megközelítés.

Rusthoven. James J.

olyan odaadó egyházi tekintélyek, mint pl. Boethius a persona fogalmát az emberre is elkezdték alkalmazni, és ezzel azt akarták mondani, hogy a racionalitás képessége meghatározó tényezője az emberi személyiségnek. Az egyház befolyásának csökkenésével és az értelembe vetett bizalom növekedésével — mint ami a felvilágosodás óta a nyugati kultúrában az út az igaz tudáshoz — az emberi személyt egyre inkább a racionalitással azonosították, azzal a képességgel, ami megkülönbözteti az embert a nem emberi teremtményektől. A 19. századra a racionalizmus ellenhatásai — melyek az érzelmeket és érzéseket részesítették előnyben (szélsőséges megnyilvánulása az emotivizmus) — vezettek a személyiség fogalmához. Mind a mai napig a személyiség áll a modern pszichológia középpontjában, mint ami az embervolttal szorosan összefüggő képességek tanulmányozásának tudománya.10

Ahhoz, hogy megértsük a „személyvolt” jelenleg érvényben lévő fogalmának alapját, és annak orvosbiológiai alkalmazását, meg kell értenünk azokat az etikai kereteket, amelyek alátámasztják ezeket a fogalmakat. A következőkben olyan nemkeresztyén és keresztyén etikai kereteket fogok ismertetni, amelyek nagyon különböző „személység” fogalmakat támogatnak, illetve azt is bemutatom, hogyan lehet ezeket a fogalmakat humán embriókkal kapcsolatos bioetikai problémákra alkalmazni.

Nem-keresztyén és keresztyén bioetikai rendszerek érvényesítése orvosbiológiai kérdésekben

Az 1970-es évek közepétől az orvosbiológiai etikában a princípium-alapú etika szekuláris paradigmája a meghatározó. Ez az etikai rendszer abból az égető szükségből született meg, hogy a jövőben elejét vegyék azoknak az etikátlan magatartásoknak, amelyeket az elméleti kutatók tanúsítanak emberi alanyokon végzett kísérletek során. Az ilyen magatartások nyilvánosságra kerülése miatt kialakult társadalmi aggodalmat felismerve az USA kongresszusa etikusok egy csoportját jelölte ki arra, hogy határozzák meg az etikus magatartás alapelveit, melyeket a társadalom — beleértve a tudós közösséget is — széles körben elfogadhatónak tartana. A négy évig tartó viták és lényegi véleménykülönbségek után a bizottság három ilyen alapelvet fogalmazott meg, amelyet a Belmont-jelentésben tettek közzé.11

Egy évvel a jelentés közzététele után a bizottság munkájában résztvevő két tudós, Tom Beauchamp filozófus és James Childress teológus Principles of Biomedical Ethics (Az orvosbiológiai etika alapelvet) címmel könyvet adott ki. Ebben négy olyan alapelvet javasolnak, amelyek szerintük az általános erkölcs józan ésszel történő leképezései. A szerzők szerint ezeket az alapelveket — autonómia, jótékonyság, nem-ártás és igazságosság — az erkölcsileg komoly emberek magától értetődőnek tartják. Annak ellenére, hogy az azóta eltelt évtizedek során keresztyén és nem keresztyén etikusok is határozottan bírálták ezt az etikát — mint ami olyan folyamatalapú etika, amelynek nincs erkölcsi alapvetése és erkölcsi tartalma —, továbbra is ez

10 Rusthoven, J. J.: „Are Human Embryos One of Us? An Exploration of Personhood”, Pro Rege XXXVI, 2007/1: 8-17. Ld. még O’Donovan, O.: Begotten or Made? Oxford, Oxford University Press, 1984.

11 The Belmont Report: Ethical Principles and Guidelines for the Protection of Human Subjects of Research. Washington, D. C: U. S. Government Printing Office, DHEW publication No. (OS) 78-0014,1978. (A humán kísérleti alanyok védelmének etikai alapjairól és irányelveiről.)

48 SÁROSPATAKI FÜZETEK