Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Püsök Sarolta: Gyarapodni Isten és emberek előtti kedvességben - Hatékony kapcsolatteremtés és ápolás a lelkipásztori és tanári szolgálatban
PusöK Sarolta hanem igazság, békesség és S^ent Ulek által való öröm. Mert aki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek előtt megpróbált. Azért tehát törekedjünk alkokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók." (Róma 14, 17-18-19)7 Az az ember, aki igyekszik a földi körülmények között is megízlelni, és másoknak is megmutatni a mennyország előízét, kedvessé válik mind embertársai, mind Isten szemében. Az ilyenfajta kedvesség része az egészséges ember fejlődésének, kibontakozásának. Ősidők óta célja a pedagógiánk ilyenné nevelni az embert, a Példabeszédek buzdításai között is szerepel: „...és találj kegyet és jó megértést Isten és ember szemeiben” (Péld 3,1-4-10) Az alábbiakban a Római levél által ideálisnak tekintett célok: igazság, békesség és öröm mentén csoportosítjuk a kedvességre törekvés ismérveit. III. Igazságra törekvés „Ne kritizálj, ne ítélj és ne panaszkodj1." - tanácsolja az emberközi kapcsolatok XX. századi szakérőinek vezéregyénisége, Dale Carnegie.8 Az amerikai szerző ezzel a mondattal a kedvesség egyik kulcsát fogalmazta meg, benne az igazságra törekvő magatartás körvonalazódik. A fenti mondat részletesebb kifejtése előtt érdemes rákérdeznünk bölcs tanácsainak forrására. A sikeres szakember életrajzából kiderül, hogy a főiskolán vallástanári képesítést szerzett, és előadói pályafutását a Y.M.C.A felnőttképző tanfolyamain kezdte. Kutatási módszeréhez tartozott, hogy számos sikeres személyiség életrajzát, problémamegoldási módszerét vizsgálta. Bátran állíthatjuk, hogy nem véldenszerű tényező, hogy mind Carnegie saját, mind az általa vizsgált személyiségeknek az élete vallásos közegben gyökerezik, pályájuk komoly tartópillérei az iskoláikból és családjukból magukkal vitt keresztyén értékrend és az alapos bibliaismeret. Bizonnyal nem véledenszerű, hogy tanácsai oly gyakran összecsengenek a Szentírás üzenetével.9 A elvilágiasodott közeget célzó könyvkiadók valószínűleg nem a fenti adatokkal ajánlják a szerző könyveit olvasóiknak, de keresztyén körökben érdemes tudatosítani ezeket. III. 1. Ne ítélj Az ítélkezés felettébb veszélyes vállalkozás, a Biblia óva int az elhamarkodott ítélet- alkotástól: Ne ítélj, hogy ne ítéltess (Mt. 7,1), „...nincs mentséged te ítélkező ember, mert amikort más felett ítélkezel, magadat ítéled el, hiszen magad is ugyanaz} cselekszed, te ítélkezjA (Róm 2,1). A figyelmeztetések rámutatnak arra, hogy az emberi ítélőerő korlátok között mozog, a gyarló embernek nincs teljes rálátása az igazságra, amit lát, azt is a maga helyzetén szűri át, torzítja el, képtelen igaz bíró lenni. A bibliai intelmek szállóigeként élnek tovább a nép ajkán: ki mint él, úgy ítél... mindenki magából indul ki... 7 Kiemelés tőlem. 8 In. CARNEGIE, Dale: Sikerkalauz, Budapest, Minerva, 1990 (Eredeti mű: How to Win Friends and Influence People, New York, 1938) 9 Más kérdés, hogy a emberi kapcsolatok kiépítésére és ápolására vonatkozó, alapvetően jó tanácsokat ki milyen cél érdekében használja fel, szerencsés esetben biblikus módon a cél maga a közösség, a találkozás öröme, vagy torzult módon eszköznek is használhatják tanácsait kétes értékű célok elérésére. (Ennek a gondolatnak a továbbvitele új tanulmányt, gazdasági és politikai etikai kérdések fejtegetését igényelné.) 34 SÁROSPATAKI FÜZETEK 2010/4
