Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Posztmodern vallásosság és médiatelítettség
A fent sorolt jellemzők jól illenek azokra az egyénekre és csoportokra, akiket vallásszociológusok a „maga módján vallásos” vagy „nem egyháziasan vallásos” elnevezéssel tartanak számon. Ezt az azonosítást teszi meg Hegedűs Rita, aki szerint posztmodern — mivel eleve kétségbe von mindenféle merev szabályozást — logikusan az intézményes vallás ellen van, és az egyéni, saját módú vallásosságot támogatja.17 A korábban fel nem sorolt jellemzőket említve csupán, Tomka18 úgy írja le a maguk módján vallásosak csoportját, mint akikre jellemző a haszonelvű válogatáson túl a mágikus istenhit, vagyis hogy a természetfeletti (Isten) az ember igényei szerint irányítható megfelelő technikák vág}' cselekvések által. Az intézmények, tradicionális gyülekezetek helyett ezek az emberek sokkal inkább konkrét személyekhez kötődnek (guruk, sámánok, mesterek, jövendőmondók stb.), esetleg helyekhez és technikákhoz. Jellemző erre a vallásosságra a változékonyság és a bizonytalan át- hagyományozás. Az intézményes vallás elutasítása nem feltétlenül kimondott és megfogalmazott a vallásszociológusok által maguk módján vallásosok csoportjának körében. Tomka Magyarországon végzett kutatásai szerint pl. hetente 9% jár templomba,19 és 68,8% egyháztagnak mondja magát.20 Számuk 1980 és 1994 között jelentősen emelkedett,21 amelyben szerepe lehet az egyre nagyobb, majd teljessé vált vallásszabadságnak, hiszen a bizonytalanok vagy nem vallásosak nagyobb lehetőséget kaptak a számukra megfelelő valláselemek közötti válogatásra: POSZTMODERN VALLÁSOSSÁG ÉS MÉDIATELÍTETTSÉG 1980 40,9 % 1986 47,7 % 1991 52,8 % 1994 54,3 % 2000 után nem növekedett a csoport aránya: a Tárki Monitor (2003, 2005, 2007) felmérések szerint számuk a következőképpen alakult:22 2003 53,66 % 2005 55,26 % 2007 53,48 % Magyarországi vallási csoportok között egy nemrégiben lefolytatott értékkutatás a vallásosság, habitus, ízlés összefüggéseit vizsgálta.23 A felmérések azt mutatják, 17 Hegedűs: i.m. 138. 18 Tomka Miklós: „Vallás a pluralizálódó társadalomban”, in: Tomka Miklós: Vallás és társadalom Magyarországon. Budapest-Piliscsaba, LOISIR Kft. 2006. 76-77. 19 Tomka Miklós: „Modernizáció és a vallási rendszer átalakulása”, in: Tomka: i.m. 25. 20 Uo. Az egyháziasan vallásosaknál ez az arány 97,2%. 21 Földvári Mónika: „Gondolatok és adatok a vallásosság alakulásáról”, in: Hegedűs Rita - Révay Edit (szerk.): Úton — Tanulmányok Tomka Miklós tiszteletére. Szegedi Tudományegyetem BTK Vallástudományi Tanszék, 2007. 276. 22 Keller Tamás: „Lét és tudat: társadalmi helyzet, attitűdök - vallásosság”, in: Köz, te^er> elosztás — T'árki Monitor jelentések 2008. Szívós Péter - Tóth István György (szerk.). Budapest, TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 2008. március. 233. 13.1 táblázat. 23 Kamarás István: Vallásosság habitus, ízlés — kutatásijelentés. Budapest, Loisir Kiadó, 2009. 2010/3 Sárospataki Füzetek 83
