Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Peres Imre: A pünkösdi entuziazmus pozitív és negatív vetületei
A PÜNKÖSDI ENTUZIAZMUS POZITÍV ÉS NEGATÍV VETÜLETEI 3,17).69 Ezért csak a krisztocentrikus körön belül van helye az extatikus élménynek, rajongásnak vagy entuziazmusnak is! Mert a Szentiéleknek ilyen hatása is van; számolnunk kell vele és tisztában lenni leggyakoribb megnyilvánulási formáival is, amelyeket „ajándékoknak“ vagy „karizmáknak“ nevezünk. Úgy is mondható, hogy a karizma lényegében véve az a mód, ahogyan Isten Lelke egyes emberekben — hevesebben vagy higgadtabban — a gyülekezet javára működik, 70de mindig úgy, hogy a Szeretet „felügyelete“ alatt munkálkodjon, mert csak így van biztosítva számára a helyes eredmény is. A Szendéiket és ajándékait lehet kérni, keresni, törekedni azokra (lKor 14,1), és néha a kézrátétel és megkeresztelés által is meg lehet nyerni, de csak azok részéről voltak mindig eredményesek és áldásosak, akik az ÚR kiküldöttei — megbízottai voltak, és maguk is ezeket birtokolták, „forgatták“.71 Az entuziazmus szempontjából leghevesebben hatottak a gyógyítás, prófétálás és nyelvekenspólás ajándékai.72 Ezeknek a megkülönböztetési kritériumai attól függtek, mennyire voltak az egyház és gyülekezet épülésére valók,73 és mennyire proklamálták Úrnak Krisztust.74 Ezt mondja Pál mérvadónak a Korinthusi gyülekezet számára is (lKor 12-14).75 A Szendélek ajándékaitól meg kell különböztetnünk az ún. „Lélek gyümölcsét‘ (Gál 5,22), amelyről a Szentírás mindig csak egyes számban beszél. Nagyon találó Werner de Boor megfogalmazása, aki a szőlőfürt kilenc szeméről, Gyökössy Endre76 pedig egy narancs kilenc gerezdjéről — harmonikus gyümölcséről beszél, amelyek mind Lélekből és Szerétéiből nőnek ki, és érnek vagy romlanak egyszerre:77 szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség és önmegtartóztatás. A Szendélek munkája éppen abban nyilvánul meg a legjobban, hogy „egy kis Lélek-sugártól mindjárt pirosabb lesz a szőlő“, azaz érik a lelki gyümölcs, amelynek ízét mindenkinek kellene éreznie és élveznie. A Szentírásból kiindulva pedig több képet kaphatunk magáról a Szentíélekről, amelyek főleg a munkáját-hatását festik (szél, tűz, galamb...). Ezek azonban csak jelképek, amelyek mindig a „mintha“ szóval vannak összekapcsolva. Maga Lukács is, aki ezeket a jeleneteket leírta, csak dadogva mondja el keresgélve a megfelelő szavakat, hasonlatokat, csak körülhebegi. De valóságban nem fújt ott szél, nem ugráltak ott lángok (Máténál sem röpködtek a galambok). De mivel nem tudták másképp ábrázolni, ezekkel a képekkel körülírták, „mintha...“. Ugyanúgy képeknek kell vennünk más hasonlatokat is, mint pl. olaj (a világításhoz), pecsét (elpecsételés, megjelölés), zálog (az örök életre), az élő víz (folyamai a belsőben), a felruházás, a harmat stb.,78 amelyek a Szendélek munkáját és hatását akarják illusztrálni. 69 Hermann, I., Kyrios und Pneuma, SANT 2, Kösel-Verlag, München 1961, 46. 70 Vogt, K., Stuttgarti Bibliai kislexikon, Stuttgart-Konstanz 1974, 171. 71 Raffay, S., Az érintés az Újszövetségben, 265. 72 Vö. Bolyki J., Nyelveken szólás vagypróféridé, in: Református Egyház 1960, 287-289. 73 Käsemann, E., Der gottesdienstliche Schrei nach der Freiheit, in: Paulinische Perspektiven, Mohr Siebeck, Tübingen 21972, 211-236. 74 Klempa, W., Az extázjs és a Szentlélek, 151 k. 75 Nagy, S. B., Kálvin János a nyelveken szólásról, in: Református Egyház 1977, 25-31. 76 Gyökössy E., Azefizpsi levél magyarázata, Budapest 1973 (kézirat). 77 Boor, W. de, Jak je tomu s Duchem svatym?, Praha 1978, 31 kk. 78 Vö. Jardine, S., Aradat a kiszáradtföldön, 80 kk. 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 47
