Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Peres Imre: A pünkösdi entuziazmus pozitív és negatív vetületei
Peres Imre A PÜNKÖSDI ENTUZIAZMUS POZITÍV ÉS NEGATÍV VETÜLETEE A pünkösdi ünnepek alkalmával gyakrabban vesszük elő a Szentlélekkel kapcsolatos bibliai igéket, és fokozottabb figyelmet szentelünk a Lélek jelenségeinek. Prédikációink többnyire azt a kicsengést kapják, hogy: szükségünk van a Szentlélekre, mert az minket is — mint annakidején az első pünkösd alkalmával a tanítványokat — fellelkesít, és gazdagabb lelki világba visz, ahol sok csodálatos átélésre tehetünk szert. Azonban nem biztos, hogy tudatában vagyunk annak, hogy a Ulekre való hivatkozás és a lelkesedés mennyire lehet pozitív vagy netán negatív jelenség is. Előadásomban három kategóriát határozok meg, amelyben a Lélekre való hivatkozás és a lelkesedés jelenik meg: isteni, emberi és démoni (ördögi) dimenzióban. Előbb azonban magáról a lelkesedésről és annak fogalmi hátteréről, azaz az entuziazmusról szólok.1 2 1. A fogalom tisztázása és behatárolása Ennek a fogalomnak nem egy pontosan megállapított és rögzített értelmezése van, hanem erős fejlődési folyamatokon ment keresztül, és minden korban más-más (azaz enyhébb vagy hevesebb megnyilvánulási mozzanatokat) tartalmat tulajdonítottak neki. Az egyik ilyen rokon- vagy segédszó az extalis, amelynek viszont nemcsak magyarázó, hanem önálló, saját jellege is van. így e két szó egymástól való elválasztása és határozott körvonalazása csak nagyon nehezen oldható meg. Ugyanis: „Az entuziazmus eredetileg egy teológiai felfogás volt, miközben az extázis nem teológiai, hanem orvosi territórium terminológiájából származik.“3 A mondanivalójuk azonban azonos: az extatikus vagy entuziasztikus állapotba kerülő ember normális funkciói elakadnak, és a józan morális emberi jellemek megszűnnek vagy meglassulnak, mialatt az emocionális és az intuitív veszi át a hangsúlyt,4 miközben magasabb, „isteni“ szférákba viszi a lelket, amely számára már a test nem akadály: érzékeüenné válik pl. a fájdalom vagy más környező behatás és a hétköznapok 1 Elhangzott Miskolcon, a Református Székházban 2010. május 13-án, pünkösdi előkészítő lelkészértekezled előadásként. 2 Megjegyzés gyanánt meg kell említenem, hogy a pünkösdi lelki jelenségek vizsgálatánál — a kérdés többoldalú megközelítése végett — figyelembe kellett vennem nemcsak a tudományos jellegű irodalmat, hanem olyan műveket is, amelyek az extrém mozgalmak saját kiadványai, mert a vallásilelki jelenségeikre vonatkozó hiteles információkat éppen onnan lehet megszerezni. Kötelességünk figyelmeztetni egymást a karizmatikus irodalomra (mint pl. Arnold Bittlinger, Lary Christenson), ugyanakkor a hevesen ez ellen küzdő evangéliumi ’iratmissziós’ szerzőkre (mint pl. Hans Brandenburg, DeHaan, stb.). 3 Angus, S., The Mystery-Religions and Christianity, New York 1925, 104. 4 Angus, S., The Mystery-Religions and Christianity, 101. 2010/3 SÁROSPATAKI FÜZETEK 37
