Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dunn, J. D. G.: Része-e Jézus küldetése és üzenete az újszövetségi teológiának?

DUNN. J. D. G Pünkösd hatása Ha az a kijelentés volt az első döntő lökés ahhoz az új mozgalomhoz, amely Jé­zus halála után született, majd kereszténységgé teljesedett ki, hogy Isten feltámasz­totta halottaiból Jézust, a másodikat jól jelzi az ApCsel 2 Lélek kitöltetésével kap­csolatos pünkösdi beszámolója. Lukács beszámolója valószínűleg kellő módon reflektál arra az eseményre, amelyet néha a kereszténység kezdeteinek „első töme­ges eksztázis”-aként emlegetünk.15 Akár kielégítően történeti hitelességű leírásról van szó, akár nem, tényként kell kezelnünk, hogy a Lélek megtapasztalása, vagy az Isten Lelkének, a Szenüéleknek tulajdonított megtapasztalások az első keresztyén gyülekezetek fő ismertetőjegyei voltak. Olyannyira nyilvánvaló volt ennek intenzi­tása, hogy egy ilyen történet, mint a pünkösdi (ApCsel 2,1-11), ha nem létezett volna, meg kellett volna alkotni, azért hogy kifejezze ezeknek a megtapasztalások­nak a mélységét és intenzitását. Azért, hogy érthetővé váljon a lényeg, gondoljunk az olyan szövegrészekre a páli levelekből, mint a Róm 8,15-16 és Gál 3,1-5, vagy a Zsid 2,4, Ján 4,14. és 7,39 versei. Természetesen nem szabad elfelejtenünk János saját egyedülálló magyarázatát a keresztre feszített és feltámadott Krisztus Lelké­nek ajándékával kapcsolatban, mely a „jánosi pünkösd".16 Mindig is különösen fontosnak tűnt számomra, hogy a szóban forgó Pál ilyen kifejezéssel definiálja a keresztyén embert: „van Lelke” — „Akinek nincs meg a Krisztus Lelke, az nem az övé” (Róm 8,9). Különösen Pálnál a Lélek ajándéka volt az üdvösség folyamatának kezdete, mely a test feltámadásában csúcsosodik ki,17 a Lélek pedig a jövőben ese­dékes, teljes örökség arrabön-ja (előleg, garancia) és aparché-ja (első termés).18 Ugyanaz más újszövetségi részekre is igaz. A prófécia megújulása vagy újbóli fel­bukkanása volt tapasztalható Keresztelő Jánosnál, Jézusnál, és az első tanítvá­nyoknál19 — amikor már úgy tűnt, a prófétálás Lelke régóta visszavonatott —, mely jelezte: most érkezett el az a kor, amelyre régóta vágyakoztak. Természetesen az is világos az evangéliumi beszámolókból, hogy a Jézusra szálló Lélek volt az, aki megadta küldetéséhez a kezdő lökést (Mk 1,10-11 és par.), mint ahogy az is tény, hogy Jézus a Lélek hatalmával űzött ki ördögöket, mely nyilvánvalóvá tette, hogy elközelgetett hozzájuk az Isten királysága (Mt 12,28 és par.). Hasonlóképpen egy­értelműen a Lélek megléte, adatása, elnyerése volt az elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy valaki keresztyén legyen, amint Lukács is világosan utal beszámolóiban arra, ha a Lélek valahol hiányzik.20 A Zsidókhoz írt levélben a Lélek az eljövendő világkorszak erőinek előíze (Zsid 6,5-6). János első levelében a nekik adatott Lélek 15 A további megbeszéléshez lásd a szerzőtől Christianity in the Making. — A kialakulóban lévő ke- resztyénség 2. kötet: Beginning from Jerusalem - Jeruzsálemtől kezdve (Grand Rapids, Mich.: Eerdmans, 2008), #22.3. 16 Jn 20,22; 19,30 is (szó szerint "átadta a Lelket"). >7 Róm 8,11; Gál 3,3 18 Róm 8,23; 2 Kor 1,22; 5,5; Ef 1,13-14. 19 Lukács azzal az ismédéssel toldja meg Jóéi jövendölését, hogy „ők (mindannyian) prófétáim fog­nak” ApCsel 2,18. 20 ApCsel 8,14-17; 19,1-7. 122 Sárospataki füzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom