Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gáborjáni Szabó Botond: Debrecen Kollégiuma Kazinczy diákkorában

Gáborján i Szabó Boton d Türelmi Rendeletben foglaltak kínos hátráltatásán kívül Kazinczy sorsa is kellőkép­pen igazol. A tankerületi inspektor ugyanis már a legelső kisebb politikai fordulat után elveszítette állását, melyet csak azzal a feltétellel tarthatott volna meg, ha kato- lizál. Összegzésképpen elmondható, hogy Kazinczy gyermekkora óta számtalanszor tartózkodott Debrecenben, debreceniek tucatjaival levelezett, rendszeres, sőt bará­ti kapcsolatot tartott velük. Itt élt a Kazinczy család ügyvédje, Nagy Gábor, és or­vosa, Szentgyörgyi József is. Az iskolai inspektorság után a Debreceni Grammatika és a nyelvújítás körüli viták okozták a második törést.65 A debreceniek nem helye­selték Kazinczy módszerét Csokonai életművének sajátos „gondozásában” sem, a költő síremlékének terve pedig az Arkádia-pörbe torkollott.66 A város és iskolája mégis sokat köszönhet Kazinczy kezdeményezéseinek, többek között a botanikus kert vonatkozásában, de figyelemmel kísérte a helyi rajzoktatást,67 a könyvtár ügye­it, és a város új épületeit is. Kazinczy reménysége azonban, hogy „lefaragódik az az alföldiség” Debrecen növendékeiről,68 nem valósult meg. Kölcsey esetében sem, aki a „széphalmi mesternek” hódolva, fiatalságában elhatárolódott a debreceni diákköltészet tónusától, végső üzenete mégis határozottan eltér Kazinczy felfogásá­tól: „a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni”69 - azaz egy nagy magyar költészet csak saját kincseink alapján, a népdalra épülhet. Abstract The Debrecen College at the Time of kazinczy's Studies The article makes an attempt to describe the Debrecen college in Kazinczy’s time with keeping an eye on both Kazinczy’s personality and the characteristics of other Calvinist colleges in the country. In comparing the colleges the author con­centrates on the substantial and structural similarities in principles, methods, cur­ricula, syllabi, laws, as well as in the outer and inner circumstances. Kazinczy stayed in Debrecen several times. He made correspondence and friends with dozens of 65 A Mondolat ügy: Szentgyörgyi szelíd paródiáját a dunántúli Somogyi Gedeon fordította Zafír Czenciyt mardosó gúnnyá. Egy konkrét vitában egyébként tíz vitatott kérdésből öt esetében még Kazinczy is a Debreceni Grammatikának adott igazat. 66 Szauder József előszava szerint Kazinczy több ízben, huzamosan foglalkozott Barthelemy Anacharsisával, ennek ellenére nem leheteden, hogy elkerülte figyelmét az ott szereplő definíció: kitűnő marhalegelő, amely főként a szamaraknak jó. Az ügyben inkább az tűnik érdekesnek, hogy Debrecenben voltak néhányan (mint Kis Imre salétrominspektor), akik francia, erededben olvasták az Anacharsist, és emlékeztek erre a jelentéktelen részletre. Schwärmer Márton levele : „ennek utána Debrecent nem a magyar Árkádiában felkeressük már...” sem Kazinczy változatát támasztja alá. Sz. Kürti (Kazinczy és a debreceni művészeti élet, 103. p.) 67 Nagyon tanulságos, hogy Kazinczy szinte közömbösen reagál a Kollégium első rajztanára, Kiss Sámuel remek portréira, ugyanakkor őszinte lelkesedéssel méltatja másolatait, melyeket bécsi mú­zeumokban hideg klasszicista márványszobrokról készített. 68 Kazinczy Szentgyörgyi Józsefhez írott levelében a fiatal Kölcseyvel kapcsolatban reménykedett az alföldiség „lefaragódásáról.” Kazinczy levelezése: i.m. 1642. sz. VII..k. 207. 69 Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok. = Kölcsey Ferenc válogatott művei. Bp, 1975. 276. 88 SÁROSPATAKI FÜZETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom