Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gáborjáni Szabó Botond: Debrecen Kollégiuma Kazinczy diákkorában
Gáborján i Szabó Botond az intézményt,27 és tanulságos a 18. század végén a Patakkal való összehasonlítás is: az új Nagykollégium felépítése előtti pataki épületkomplexum elfért volna (a Trója- Huta-Fazekas és Berna sorral együtt) két-három debreceni szárnyépületben. A helyzet tehát Patakon is nagyon hasonló lehetett: Benda Kálmán szerint „a diákok nagyrésze állt, vagy ha már nagyon elfáradt, a földre ült, a tanterem zsúfolt volt, a világítás gyenge” ,28 Szathmári Paksi Pál a következőket jegyezte föl 1763-ban: „amit rajzolok, azt ... húsz legény sem igen látja, a nagy setétség miatt”29 De egyáltalán milyen lehetett volna egy ónkarikás vagy marhahólyaggal borított ablakú tanterem egy borús téli délutánon? A helyzet sehol sem lehetett rózsás, ha egyszer II. József szabványiskolája — mintegy ideális állapotot előrevetítve, csupán 54 négyzetmétert írt elő 100 gyermekre.30 A Debreceni Kollégium működtetése és hatékonysága. (Hogyan lesz majdnem semmiből valami?) A Türelmi Rendelet előtti források sűrűn hangoztatják a református kollégiumok szüntelen zaklatását, létbizonytalanságát.31 Mária Terézia 1762-ben még az esztergomi érsekre bízta az iskolák állami felügyeletét. A Debreceni Kollégium már ismertetett létfeltételeit, a mostoha körülményeket figyelembe véve, az iskola működése ésszerű és igen hatékony volt. Mert a lehető legkevesebb forrásból, bámulatos szervezettséggel hozták ki a lehető legtöbbet, az adott körülmények között a legmagasabb szellemi hozadékot. Amint ez közismert, a 18. század folyamán a 4 professzor csupán a felső tagozat 300-400 diákjával foglalkozott.32 Mivel a felső tagozatnak a század második felében is csak két nagyobb Auditóriuma volt, a professzorok hetenkénti váltásban tanítottak, kettesével. Az adott munkahéten fejenként 1-1 órájuk lehetett, délelőtt és délután. (Egyikük reggel 6 és du. 13 órától, a másik 9 és 15 órától, az ún. „dellyesti” alkalommal.33) Ennél több tanítási lehetőség a diákság elfoglaltságai miatt sem adódott, a préceptorok ugyanis délelőtt- délután két-két órát tartottak. (Egy-egy órájuk még vasárnap délelőtt és délután is volt) Ezen túl, délelőtt és délután adódott még 1-1 óra a számos privát préceptor számára. A Konzisztórium oktatási reformjai hatására az 1740-es évektől már magántanító is csupán az lehetett, akit az első 80 deák közé soroltak. Az eminensek rangsorát verseny alapján határozták meg, miközben nyilvánvaló volt, hogy a diá27”Amíg Debrecenben voltunk... csak bámultam az ott való derék embereken és a rengeteg nagy kollégiumon, amilyent képzelni sem tudtam.’Togarasi Sámuel: Marosvásárhely és Göttinga. Bukarest, 1974. 165. 28 A Sárospataki Református Kollégium. Bp. 1981. 100. »Uo. 30 Szilágyi Ferenc: Deákok tüköré. Bp. 1986.. 33. (A tervezetben 16 négyszögöl = 54 négyzetméter szerepel.) 31 Amint Hatvani István írja: „ide jövetelemtől fogva, több Tanító Társaimmal edgyütt, éjjel és nappal való szomorúságban és bánatban, félelmek és rettegések között töltöttük napjainkat.” Ped. száz. 96. 32 A levéltári források szerint 1763-ban 347 helvét és 7 lutheránus felső tagozatos diákja volt a kollégiumnak, 1765-ben a 6 lutheránussal együtt 368. Lásd: G. Szabó Botond: A Debreceni Református Kollégium a „pedagógia századában.” Debrecen, 1996. 227. 33 Ezen a gyakorlaton az ötödik professzor alkalmazása módosított, ideiglenesen a század közepén, majd a század végén. 82 Sárospataki füzetek
