Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.
Világnézetek háborúja A Szentírás abszolút Istenébe vetett hit nélkül a világon semminek sincs értelme. Jóllehet a hitetlenek is képesek az érvelésre, logikai képességüket csak keresztyén világnézet alapján lehet igazolni. Ez a következtetés hallatszik ki Paul Davies megfogalmazásából: Még a legateistább tudós is hitből származó cselekedetnek fogadja el azt, hogy a világegyetem nem abszurd, hogy a fizikai létnek van racionális alapja, mely a természetben található törvényszerű rendben nyilvánul meg, mely legalábbis részben felfogható számunkra. A tudomány tehát csak akkor haladhat előre, ha a tudós egy, lényegét tekintve teológiai világnézetet sajátít el.16 Azaz csak a keresztyén világnézet szolgálhat megfelelő alappal a racionalitás és az objektív ismeret számára. Miért utasítják el a (poszt)modernisták a keresztyénséget? A fenti következtetés egy kérdést vet fel: ha a keresztyénség racionalitásában ténylegesen megelőzi a többi világnézetet, akkor miért nem szélesebb körben elfogadott? Naturalizmus Vegyük elsőként a naturalizmust. Miért van az, hogy olyan sok tudós kitart a naturalizmus mellett annak ellenére, hogy nem bizonyítható, hogy a világegyetem mélyebb titkait képtelen megmagyarázni, és hogy önmagának ellentmond? Azok között a tudósok között, akik mélyen átgondolták a dolgokat, vannak olyanok, akik őszintén elismerik, hogy materializmusuk inkább egyfajta hiten, mintsem bizonyítékon alapul. így például a materialista Richard Lewontin, a Harvard Egyetem biológusa elismeri: A materializmus oldalára állunk — néhány elmeszüleményének nyilvánvaló abszurditása ellenére, a tudós közösségnek a megalapozatlan „ez így jól van” történetekkel szembeni toleranciája ellenére, mert mindenekelőtt a materializmus iránt vagyunk elkötelezve. [...] A materiális okokhoz való a priori ragaszkodásunk arra kényszerít, hogy olyan fogalomsort alkossunk, amely materiális magyarázatokat eredményez — bármennyire is ellentmondanak azok az intuíciónak, bármennyire is megtévesztőek az avatadanok számára.17 Lewontin üdítően őszinte a (materialista) tudomány gyengéivel kapcsolatban. Elismeri, hogy az elsődlegesen előfeltevések kérdése. A tudósok nem semlegesek világnézetileg. Nem egyszerűen a bizonyítékokat követik — függedenül attól, hogy azok merre vezetnék őket. Éppen ellenkezőleg: a bizonyítékokat saját világnézetük szempontjából értelmezik. Ha Lewontin ennyire tisztában van a materializmus gyenge pontjaival, akkor mégis miért nem gondolja át a materializmus iránti elkötelezettségét? Ha az elsősorban meggyőződés kérdése, akkor a materialisták miért nem mérlegelnek más, életképe16 Davies, Paul: „Physics and the Mind of God”, First Things. 1995, August/Sept: 32. 17 Lewontin, Richard C.: „The Dream of the Human Genome”, New York Review of Books XXXIX, 28 May, 1992:31. SÁROSPATAKI FÜZETEK 21
