Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.
Világnézetek háborúja után vonja az Igazság halálát. A kritikus emberi értelem — önmagára alkalmazva — az Igazság megtalálásának lehetőségét semmisíti meg. Következésképpen a modern ember ahelyett, hogy Istenéhez hasonló ismeretre és bölcsességre tenne szert, csak egy reménytelen keresés csalódottságával végzi. Posztmodern korunkban sokan felhagytak azzal, hogy egységes világnézetet fogalmazzanak meg. Amíg a modernitás azt állította, hogy a bibliai elbeszélés tévedett, addig a posztmodern elveti azt az elképzelést, hogy létezik egyáltalán elbeszélés. A posztmodern világ számára nincs valódi értelem és tartalom; csak reménytelen, értelmetlen abszurditás. A modernitás története és annak posztmodernbe való átalakulása Bábel tornyának történetére emlékeztet minket (Id. 1 Mózes 11). Ahogyan azt Middleton és Walsh12 megfogalmazzák: a modernitás tornyának az emberi autonómia az alapja. Az első szint a tudomány, amely értelmet ad. A második szint a technika, amely hatalmat ad. A harmadik szint a gazdaság, amely célt ad a tudományos és ipari fejlődésnek. A negyedik szint a fogyasztói mentalitás, amely felszínes örömöket táplál és hajtja a gazdaságot. Ezt a modernista tornyot — mely azzal áltatja önmagát, hogy felér a mennybe — pogány őséhez hasonlóan a nyelvek zűrzavara rontja le. Ez alkalommal azonban nincs szükség isteni beavatkozásra. A posztmodern ember maga robbantja fel saját tornyát azáltal, hogy nyelvét megfosztja minden értelmes tartalomtól. A keresztyén világnézet A keresztyén világnézet középpontjában egy szuverén, mindentudó, Szentháromság Isten áll, Aki kijelentette magát a Szentírásban. Ez az Isten mindenek, még a logikai és morális abszolútumok teremtője is. A történelem egésze Isten örök tervének megfelelően bontakozik ki. Ebben a tervben az ember — aki Isten képmására teremtetett — fontos szerepet játszik Isten szolgálatában és dicsőítésében. Az ember jónak teremtetett, de saját döntése révén bűnbe esett. A Jézus Krisztusban való kegyelem által vannak, akik megváltatnak. A fizikai halál után lelkünk tovább él, hogy majd egyesüljön egy megújult testtel az ítélet Napján. Azután megkapjuk örök jutalmunkat. Amíg a naturalizmus nem ad választ az élet értelmének kérdésére, addig a keresztyénség azt tanítja, hogy „Az ember végső célja, hogy dicsőítse Istent és örökké gyönyörködjön benne.” (Westminsteri Kiskáté) Alapvető világnézeti kérdéseinket illetően a keresztyénség válaszait a következőképpen foglalhatjuk össze: Történet: Isten jónak teremtette a világegyetemet, az ember bűnbe esett és tönkretette azt Ontológia: Isten a végső valóság; O mindenható és mindentudó; O állapítja meg a fizikai törvényeket és csodákat visz véghez. Antropológia: Az ember Isten képmására teremtetett, hogy Öt szolgálja. Az ember testből és lélekből áll. 12 Middleton, J. Richard & Walsh, Brian J.: Truth is Stranger Than It Used to Be. Downers Grove, IL, InterVarsity Press, 1995. 16-17. SÁROSPATAKI FÜZETEK 19
