Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kézi Erzsébet: Pedagógia, teológia és filozófia Comenius gondolati rendszerében
Minden nemzet számára elkerülhetetlen feladat szerinte a színvonalas iskola- rendszer megteremtése. Az oktatás szükségességének is vallásos magyarázata van. Isten a saját képére teremtette az embert, akinek kivételezett helyzete van az élőlények között. Az embernek így erkölcsi kötelessége, hogy önmagát képezze. „Hűekből következik, hogy az embernek három veleszületett(lényeges) szükséglete van: a) hogy minden dolgot ismerjen B) a dolgok, s önmaga fölött uralkodjék, c) mindent Istenre, mint a dolgok forrására vonatkoztasson. Ezek közönséges szavakkal kifejezve: 1. tanultság II. erény, vagyis jó erkölcs, III. vallásos érzelem, vagyis kegyességé ( Comenius, 1896, IV. fejezet, 10) A panszofíai tanulmány meglelt akadályai című sárospataki írásában így támasztja alá az iskolák szükségességét: valóban ezen a sarkon fordul az ég és ez mivel az egyház é$ aZ dllam szükségképpen olyan nemzedéket örököl utánunk, amilyennek mi neveljük ezeket az ifakat, akik majdan vezetik és igazgatják őket. (Kovács, 1970, 158) Véleménye szerint minden társadalmi réteget be kell vonni az oktatásba. „Nemcsak a gazdagok és előkelők gyermekeit kell iskolába küldeni, hanem valamennyit egaránt: nemeseket és nem nemeseket, gazdagokat és szegényeket, fiúkat és leányokat, nag és kis városokban, falukban és szállásokon;” (Comenius, 1896, 37) A korban az is rendkívül haladó elképzelés, hogy Comenius a nyilvános iskoláztatást előnyben részesítette a magánoktatással szemben. Az pedig, hogy az oktatást egy állam minden polgárára ki akarta terjeszteni, származás és anyagi helyzettől függetlenül, azt bizonyítja, hogy Comenius ezzel az elgondolásával is jóval megelőzte a 17. század gondolkodóit. Nemzet, nép és hit meghatározó fogalmak számára. Az iskolák alapításáról szóló részben Luther felhívására hivatkozik. A tehetségek taníttatása érdekében utal az adományozásra (Comenius, 1896, 47). Hangsúlyozta, hogy ezzel megakadályozható a tehetségek elvesztése, akiknek a támogatása mind felekezed, mind pedig nemzeti szempontból kötelező elvárás. A mindenkit mindenre oktatásból a nőket sem vonta ki. „Annak sincs elegendő értelme, hog miért kellene a nőnemet (bog külön is szóljak róla) a tudományos míveltségtől (a latin nyelv ismeretétől, vág az anyanyelv irodalmának ismeretétől) egáltalán kizárni. Ok is Isten képére teremtvék, egenlőkép részesei ajövő élet kegelmének, sfintén bírnak a tudományokra is fogékony (gak- ran a mi nemünket is felülmúló) elmével;” (Comenius, 1896, 39) A nőnevelés kérdésének megoldásával saját korában nem foglalkozhatott, de elviekben elősegíthette a nők egyenjogúsítását. A megismerés folyamatában az érzékelés jelentőségét a következő módon hangsúlyozza: Pedagógia, teológia és filozófia Comenius gondolati rendszerében SÁROSPATAKI FÜZETEK 35
