Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kézi Erzsébet: Pedagógia, teológia és filozófia Comenius gondolati rendszerében
Kézi Erzsébet Pedagógia, teológia és FILOZÓFIA COMENIUS GONDOLATI RENDSZERÉBEN A középkorban a pedagógia még nem önálló tudomány, szorosan kapcsolódik a társadalomtudományokhoz, valamint a filozófiához. A középkori egyetemeken nincs is önálló képviselője ennek a tudományágnak. A szak- tudományok kialakulása több évszázados folyamat eredménye, valójában a 19. század végére teljesedik ki. Gyakran találkozunk interdiszciplinális határesetekkel, amikor nehéz eldönteni, hogy egyes tudósok melyik tudományterületen alkottak a legmagasabb színvonalon. Comenius vonatkozásában ez a kérdés viszonylag könnyen megválaszolható, hiszen pedagógiai munkásságának van korunkban a legnagyobb hatása, másrészt az is tény, hogy Comenius a teológiai problémák megítélésében sem volt járadan, a társadalomra, oktatásra vonatkozó nézeteit pedig a pánszofizmus ideológiai alapjára helyezte. Ismerjük meg először azt a kort, amelyben Comenius élt. Aló. század végén született, és a 17. századra esett alkotó élete. Melyek a két évszázad jellemző vonásai? A polgárság gazdasági megerősödése, társadalmi jelentőségének növekedése öntudatra ébresztette ezt a társadalmi réteget. Ez indukálta egy új ideológia, a humanizmus, valamint egy új világszemlélet, a reneszánsz kibontakozását. Mindez gondolati síkon előkészítette a reformációt. Európa azon területe, amelyen a kontinens története szempontjából a legfontosabb változások mentek végbe, a reformációig a római katolikus egyház befolyása alatt állt, nyelvileg is egybefogta a latin nyelv, mivel a reneszánsz kibontakozásáig a görög nyelvet egy pogány kultúra terjesztőjének tekintették, így inkább csak a latin nyelvű forrásokra támaszkodtak. A latin nyelvet tartották a keresztény eszme hordozójának. A reformáció ezt az egységet több tekintetben megbontotta. Részben teológiai síkon, de egyházszervezeti, sőt nyelvi értelemben is. A reformációt a történészek nem csupán hittudományi kérdésnek tekintik. A katolikus dogmák elvetését látják benne, de fontos politikai következményekkel járó társadalmi mozgalom is. SÁROSPATAKI FÜZETEK 31
