Sárospataki Füzetek 14. (2010)
2010 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Byl, John: Világnézetek háborúja: a keresztyénség és kihívói.
Byl, John Vegyük észre, hogy Nietzsche — a posztmodernitás korai előfutáraként — azt állítja, hogy a tudományt illeti a vád az Istent és az igazságot ért támadásért. Mivel a tudományról széles körben az a meggyőződés járja, hogy főszerepet játszik a keresz- tyénség elleni támadásban, érdemes röviden megvizsgálni a tudomány természetét. A tudomány természete Hogyan „ölte meg” a tudomány Istent? Azt állították, hogy a tudomány kétféleképpen tette ezt meg: (1) a világ naturalista magyarázatai Istent fölöslegesnek állították be; (2) a tudomány valószínűdennek áhította be a bibliai csodákat, ezzel aláásta a Bibliába vetett hitet. Széles körben elterjedt az a mítosz, hogy a tudomány tényszerű, objektív és racionális, miközben a vallás kitalált, szubjektív és irracionális. Ha ilyen fogalmak mentén szemléljük a tudományt és a vallást, előre eldöntött ügy, hogy a kettő ösz- szecsapásakor a tudomány mindig kiüti a vallást. A valóság azonban nem ennyire egyértelmű. Tudományfilozófusok ma már elismerik, hogy a tudomány is tartalmaz nem kevés szubjektivitást. A tudományban például mindig különbséget kell tennünk a rideg (tényszerű) adatok — az általunk ténylegesen megfigyelt dolgok — és a szubjektív elméletek között, mely utóbbiakkal a korlátozott mértékben rendelkezésre álló adatokat magyarázzák és bővítik ki. A nehézség itt abban áll, hogy a tudományos elméleteket nem egyszerűen levezetik az adatokból. A gyakorlatban az adatok mindig aluldeterminálják (under-determine) az elméleteket. Ez azt jelenti, hogy sok különböző elmélet szolgálhat magyarázatul ugyanarra az adathalmazra. Vegyük például azt a tényt, hogy a távoli galaxisokból érkező fény vörössé válik. Minél távolabbi egy galaxis, annál jobban a vörös felé tolódik el a fény. Mi az oka ennek? Sokféle elméletet gyártottak ezzel kapcsolatban. A vöröseltolódás okait a következőkben látták: • táguló tér • mozgás a térben • gravitáció • csökkenő fénysebesség • zsugorodó atomok • növekedő részecsketömeg • fáradó fény Melyik a helyes elmélet? Mivel egynél több elmélet is magyarázatul szolgálhat, egyértelmű, hogy a döntést valamilyen más, nem megfigyelésen alapuló tényezőkre támaszkodva kell meghozni. A tudományfilozófus Carl Hempel azt írja: Az adatoktól az elméletig való átmenethez kreatív képzelőerőre van szükség... A tudományos elméleteket nem megfigyelt tényekből vezetjük le, hanem kitaláljuk, hogy aztán megmagyarázhassuk őket.3 3 Hempel, Carl G.: 'Philosophy of Natural Sáence. Englewood Cliffs, NJ, Prentice Hall, 1966. 15. 12 SÁROSPATAKI FÜZETEK
