Sárospataki Füzetek 14. (2010)

2010 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Bolvári-Takács Gábor: Közéleti személyiségek pataki diákemlékei az 1920-40-es évekről. Public Characters' Recollections of the Student Life in Patak between 1920 and ###

KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉGEK PATAKI DIÁKEMLÉKEI AZ 1920-40'es évekről

saság, szellemi autonóm terület: beleágazott a magyar történelem szakaszaiba.”310 Ennek jellemző vonásai voltak: az iskolai szigor, a demokratikus diákönkormányzat, a fegyelemre épülő familiárisság. A képző oktatási elveit összefoglalva mintha magának Comenius- nak az elveit olvasnánk: szemléletesség, fokozatosság, természetszerűség, tudatosság. Dobos László itt tapasztalta meg a közösségek erejét és a kimondás kényszerét (hogy ti. beszélni keif), itt érzékelte igazán a szpdális érzékenységet. Patakon a tanári kar és az ifjúság egyaránt eszme-, gondolat-, haladás- és forradalom-érzékeny volt.30 31 32

Csizmadia Ernő32 1940 és 45 között járt Patakra. Visszaemlékezése szerint a tanítóképzőben „a haladó diákcsoporthoz” tartozott.33 Itt élte meg a bizalom és felelősség elvét: már alsóbb évfolyamosként tanulószoba- és hálószoba-felügyelő volt. Úgy vélte, a diákönkormányzat lényege az önnevelés-, „neveletlenek nevelnek neveletleneket’ — ahogy fogalmazott. Az itt szerzett tapasztalatait később a népi kollégiumi mozgalomban bőségesen kamatoztathatta. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Patakon szakavatott és áldozatkész tanárok segítették a fejlődésben.34 35

Huszár István03, 1943-47-ben volt pataki diák. Ahogy egy interjújában elmesélte, a szülőfalujában, Hernádkakon, a pap és a tanító — akik mindketten pataki diákok voltak — beszélték rá a szüleit a továbbtam'ttatására. (íme, az utánpótlás nevelés újabb, érdekes szociológiai háttérmotívuma.) A képzőben feloldották a benne rejlő kisebbrendűségi érzést: kiváló tanárok nevelték. Emlékeiben figyelemreméltó összefüggést vázol fel: „engem ateistává az egyház} tanítóképző tett (...) azgal, hogy gondolkoz30 Dobos László: Bodrogköz, Szülőföldem, in: uő: Gondok könyve, Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1983, 192. o.

31 Uo. 192-193. o.

32 Csizmadia Ernő (1924-1984) agrárközgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1960), doktora (1970), az MTA levelező tagja (1973), rendes tagja (1979). 1947-49-ben népi kollégiumok tanára, igazgatója, 1957-64-ben az MSZMP KB munkatársa, 1964-68- ban a Minisztertanács Titkárságának főosztályvezetője, 1971-75-ben az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. Párhuzamosan 1950-62-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 1962-től haláláig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója, 1967-től egyetemi tanár. 1968-71-ben rektorhelyettes, 1977-79-ben dékán, 1979-től haláláig rektor.

33 Interjú egyetemünk nyolcadik rektorával, Dr. Csizmadia Ernővel, in: Csizmadia Ernő válogatott művei (sajtó alá rendezte: Fekete Ferenc), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 428. o. (Eredeti megjelenés = Közgazdász, 1978. 14. szám)

34 Csizmadia Ernő: Pataki diákéveimre emlékezve = Borsodi Művelődés, 1981. 3. szám, 94-96. o.

35 Huszár István (1927) közgazdász, politikus. 1951-53-ban a Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegédje. 1953-63-ban az MDP KV és az MSZMP KB munkatársa. 1963-69-ben a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1969-1973-ban államtitkárként elnöke. 1973-ban államtitkárként az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. 1973-1980-ban miniszterelnök-helyettes, 1975-1980-ban az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke. 1980-85-ben az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója, 1985-88-ban az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója. 1988-1989-ben a Hazafias Népfront főtitkára, 1989-ben elnök-főtitkára. 1970-89-ben az MSZMP KB, 1975-80-ban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. 1980-85-ben és 1988-90-ben országgyűlési képviselő.

SÁROSPATAKI FÜZETEK 127