Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sohajda Levente: Keresztyén egzisztencia mint cselekvés
Keresztyén egzisztencia mint cselekvés túlzunk, amikor azt állítjuk: súlya van a gazdaság működésébe, működtetésébe való beleszólásnak keresztyén oldalról. Kant, amikor etikájában arról gondolkodik, mi az, ami az emberi cselekvés normáját adja, illetve létezik-e tekintély, amely általánosan határozza meg és igazítja el a cselekvést, akkor közismerten „eredetről és folyamányról” beszél. Az eredetet az abszolútban találja meg, Istenre utalva, a „folyamányt” a büntetésben, mely „nagyobb”, mint a csábító érdek. Hol találunk általánosan elfogadott tekintélyt? Olykor nemhogy a társadalmat, hanem még az egyház „belső köreit” érintő esetekben is nehéz ez. Egyes tanulmányok a posztmodernt, mint a tekintélyek krízisének idejét határozzák meg, és nem tudjuk mi következik, amikor a modern és posztmodern is „elavulttá válik”.117 Zsolnai László épp ebben hozza számunkra közel a gazdasági realitást, amikor a transzcendens valóságot egyszerűen kirekeszti vizsgálódásának köréből. A „való világot”, a relatív üzleti gazdaságot mint valóságosat tekinti önmagában a vizsgálat tárgyának. Garai ezzel ellentétben az úgynevezett „fogoly-dilemma” mátrixával a matematika absztrakt módján igazolja, hogy a kezelt valóság sokkal komplexebb, mintsem azt a psziché és a transzcendens „tényező” bevonása nélkül értelmezhetnénk.118 Az érdek - amely már Max Webernél is kettős vonzattal jár - a kellemesség és a hasznosság természetesen teljesen különböző, ha a „homo öconomicus” vagy ha a felelős döntéshozó normáit vesszük szemügyre. Mi sem lenne egyszerűbb, ha adott lenne egy képlet, melyben minden valóban valóságos szituációt be lehetne helyettesíteni, s az erkölcsi norma és helyesség dolgában eligazítana, de a keresztyén etika „döntési” terhét sem a matematika, sem más tudomány nem veheti le a vállunkról. 2.2. Kálvin gazdasága Hogyan társíthatunk két világot? Kérdésünk hátterében a már többször idézett Immanuel Kant áll, aki az embert mint önértékű létezőt határozza meg, és mint ami a gazdaság világában puszta erőforrás más célok szolgálatában. Gazdasági világunk eredetét vizsgálva, már ami Európa és az úgynevezett nyugati világ gazdasági berendezkedését illeti, nem csak Max Weber már idézet műve alapján, de Josef Bohatec és Arthur Rich szerint is jelentős szerepe van a kálvini protestantizmusnak az európai gazdaság átalakulásában. Kálvinnak a hivatásról, a tőkegyarapodásról, a pénzről és a kamatról szóló megállapításai jelentős hatással voltak a korabeli gazdasági élet alakulására, s egyben hosszútá117 Latour, Bruno: Sohasem voltunk modernek, Osiris-Gondolat, 1999. „Latour szerint a hálózatok leírására alkalmas tudomány az antropológia, mely az egyes törzsek életének vizsgálatakor ezt az egységes, a természet és a társadalom egységét fenntartó megközelítést alkalmazza... ha sikerülne megteremteni a modern világ szimmetrikus antropológiáját, és általa felszámolni a modem gondolkodás ontológiai kettősségét, modernek, antimodernek vagy posztmodernek helyett (mely álláspontok valamilyen értelemben mind feltételezik a modernitás létét)nem-modernekké válnánk: rájönnénk, hogy a természet és a társadalom szféráját elválasztó modern episztemológia mint a modern önazonosság alapja sosem felelt meg a valóságnak, egyszóval: sohasem voltunk modernek.” 118 Garai László: Identitásgazdaságtan: Gazdaságpszichológia másképpen. Tas, Budapest 2003. Itt pontos leírást kapunk a fent említett mátrixról. S«|iiilaki Fiizelek 53
