Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richard: A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete
A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete az általa kiválasztott prédikációkból tudjuk meg, hogyan értelmezte a reformátor ennek a „súlyos” prófétai könyvnek a 23-48. fejezeteit. Az említett bizottsági tagság az addigi hazai és nemzetközi Kálvin- kutatásnak méltó elismerését jelentette. Jellemző, hogy amíg az említett forráskritikai munkák végzése közben Svájcban és Németországban igen nagy tisztelet és megbecsülés övezte, addig itthon még 1964-ben egyházi „publikációs nehézségekkel” küzd. 1965 januárjában írja Újszászy Kálmánnak: „...Szeretném, ha egyházi lapban is írhatnék a mostani felfedezéseimről... Nem türelmetlenkedem, de azt remélem: talán már itthon is megérett a helyzet egyházi lapunkban való jelentkezésemre. Vagy nem még?”3i A Református Világszövetségtől 1956 őszén kapja a megbízást. A hazai történelmi események sodrába került tudós rövid börtönidejét letöltve, csak 1958-ban tud igazán munkához látni. Annak ellenére teszi, hogy közben megfosztják budapesti katedrájától. Mégis töretlen hittel kezd kutatásaihoz. Egyébként ezt segítette elő az Egyetemes Konvent azon döntése,ss miszerint 1958. július 1-el „kutató professzori” státusszal, budapesti munkahellyel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Gyűjteményéhez nyer beosztást. így „munka-felügyelője” Dr. Újszászy Kálmán jó barát, egykori professzor és küzdőtársa lesz, aki így állandó biztatója, segítője ebben a munkájában. Az pedig külön szerencse, hogy 1958-tól, munkahelyi kötelezettségként Nagy Barna időnként beszámol elvégzett munkájáról. így a magyar reformációkorabeli könyvészeti és egyéb kutatásai mellett nyomon tudjuk követni - témánk szempontjából fontos - Kálvin Ezékiel könyvének feltárását.36 Érdekességképpen említem még, hogy Kálvin-kutatásáról amerikai barátjának, Osterhaven professzornak magánleveleiben is részletesen beszámol. így itt is találhatunk a kutatásra vonatkozó fontos részleteket. Osterhaven profesz- szor anyagilag segítette Kálvin-kutatását.3? Nagy Barna nem ismeretlenül kezdett forráskutatásához,ugyanis 1943. évi svájci útja során alkalma volt feltérképezni a genfi könyvtárban (Bibliothéque publique) Kálvin kiadatlan prédikációit. Erről 1944-ben a Theológiai Szemlében részletesen beszámol.!8 Tájékoztatása szerint ekkor még Kálvinnak összesen 560 prédikációja és 8 írásmagyarázata „várakozik arra az időre, amikor az emberiség a kultúra pótolhatatlan értékeinek pusztítása helyett újra azok megmentése és közkinccsé tételére gondolhat. ”39 Nagy Barna az előtte lévő kutatandó anyaggal kapcsolatban tudja mire vállalkozott. Munkáját részben könnyíti, hogy' a prédikációk SRKN, Kt. Analekta, 1907. Bp., 1965. január 6. 35 Egyetemes Konvent Elnökségi határozat 4619/1958. szám. 36 SRKN, Kt. Analekta, 1883. sz.-tól (1958. december) - 1968. december 30-ig találunk (Analekta, 1910. sz.) jelentéseket. Kálvin-kutatásaival kapcsolatosan először 1959. augusztus-szeptemberi jelentésében tesz említést, (Analekta, 1890). 37 SRKN., Kt. Levélgyűjtemény, 3172. (1963. február), Levélgyűjtemény, 3178. (1964. december 7.), stb. 38 ThSz, 1944. 2. sz. 100-102. p. 39 Uo., 102. p. Sárospalfiki Fiiziíek 75