Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén most eléri a népesség felét azoknak az aránya, akik szívesen veszik, ha az egyház a személyes erkölccsel és a családokkal kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilvánít. A lakosság 53-62%-a azzal is egyetért, hogy az egyház általános társadalmi problémákról is kifejti álláspontját. A konkrét kormányzati politikával összefüggő' egyházi megnyilatkozásokat viszont csak a megkérdezettek 34%-a helyesli. A vallásos emberek ugyanakkor a korábbiaknál 5-8%- kal nagyobb mértékben, a nem vallásosak ugyanennyivel kevesebben támogatják, hogy az egyház társadalmi-politikai kérdésekben is megnyilvánuljon. Tomka Miklós megállapítása szerint mindez azt jelzi, hogy polarizálódnak az egyházzal kapcsolatos vélekedések."s A magyar felnőtt népesség túlnyomó többsége (mintegy 80%-a) ellen- zi/ellenezné, hogy az egyházak országgyűlési vagy a helyhatósági választások menetébe, a pártpolitikába vagy a kormányzati tevékenységbe beleszóljanak. Ugyanakkor a társadalom egy része igényli, hogy az egyházak vállaljanak szerepet a környezetvédelemben (23,8%), az egyes települések életének szervezésében (32,1%), országos társadalmi problémák megoldásában (49,9%), nyilvánítsanak véleményt a tömegkommunikációs eszközök tartalmáról és stílusáról (37,4%), a romák helyzetéről (46,5%), a növekvő társadalmi ellentétekkel kapcsolatban (57,4%), és törekedjenek a társadalmi élet vallási alapjainak elfogadtatására (74,8%).* 116 A Medián 2006-ban, majd 2009-ben is vizsgálta a különböző társadalmi intézményekbe (köztük az egyházba) vetett bizalmat, valamint felmérte, hogy az élet mely területein számítanak ezen intézményekre a társadalom tagjai. 2006-ban már a választások és a megszorító intézkedések bejelentése után átlagosan csökkent a társadalmi intézmények iránti bizalom (a 100-as listán 51-es átlagpontot értek el). Átlag fölötti bizalmat szavaztak a köztársasági elnöknek, az Alkotmánybíróságnak, melyek hagyományosan keveset szerepelnek a mindennapi belpolitikában. Az átlag alatt szerepeltek a politikai pártok, a kormány, a parlament, de még a szakszervezetek is. Szintén átlagon aluli (44,54%) volt az egyházak iránti bizalom is.11? 2009-ben a listán szereplő ösz- szesen 25 intézmény 48-as átlagpontot ért el. Az intézmények többsége közepesen jó megítélésnek örvendhet, kiugróan alacsony ponttal csak a belpolitika főszereplői, valamint a biztosító társaságok szerepeltek. A gazdasági válság okozta egzisztenciális bizonytalanság közepette a magyar társadalom többsége mégsem számít a szakszervezetekre és az egyházakra sem. Az egyházba vetett bizalom pontértéke 0,94-szerese az átlagnak.118 A szociális gondoskodás, valamint az oktatás az a két terület, ahol az emberek többsége szívesen látja az egyházi intézményeket, bizalommal van irán"s Az adatokat közli: Czene G. i.m. 116 Különböző felmérések adatait közli Tomka M.: „Vallás a pluralizálódó társadalomban”, 90. u? ,Az intézmények iránti bizalom Magyarországon - Elemzés az elmúlt 12 hónap adatai alapján”, 2006. október 27. 118 „A jó szándékukat nem, de a szakértelmüket elismerjük - Gazdasági intézmények iránti bizalom a válság idején”, 2009. július 24.
