Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében

A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén

A korcsoportos adatok nyilvánvalóvá teszik, hogy az időskorúak nagyobb arányban vállalták vallásos meggyőződésüket: 60 év felett 89%, a 40-59 éves korosztályban 78%, a 15-39 éves korosztályban pedig 68%. A magukat valamely történelmi egyházhoz sorolók körében a 60 év feletti korosztály 30%-os arányban van jelen, ez alól kivétel az izraelita vallás, akik között 40% ez az arány. A felmérés alapján az is megállapítható, hogy az időskorúak között főként a kis településen élők körében magas a vallásosak aránya. A viszonylag újonnan alakult kisegyházak vallási csoportjainak korösszetétele a történelmi egyházakéitól jelentősen eltér, az előbbiekben sokkal nagyobb arányban találhatók fiatalok. Például az „örök világtörvényt hirdető” vallásokat követők körében az időskorúak aránya a 9%-ot sem érte el. Az egyházhoz, felekezethez nem tartozók csoportjára ugyanez az alacsony arány jellemző: mintegy 6%-uk töltötte be a 60. évet.?2

A Tárki Omnibusz 2003 felmérése megerősíti a népszámlálási adatokat: az egyháziasan vallásosok átlagosan idősebbek, s magasabb köztük a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek aránya, mint átlagosan a felnőtt magyar lakosságban. A nem buzgó, de magukat egyháziasnak nevező vallásosok között kicsit több a középkorú, az egyházias mag pedig átlagosan meglehetősen idős. A vallásos passzívak döntő többségében szintén idős emberek, több mint 60%-uk 60, 40%-uk pedig 70 év feletti. Mivel ennek a kategóriának egyik mérési jellemzője a ritka szertartási részvétel, elképzelhető, hogy fizikai állapotuk az akadálya templomuk, vallási közösségük felkeresésének. Az Omnibusz 6. havi felvételének az egészségi állapot megítélésére vonatkozó kérdésére ez a csoport majdnem háromszor akkora arányban válaszolta azt, hogy „inkább rossz az egészsége”, mint akár a teljes minta, akár az egyébként szintén meglehetősen idős egyházias mag.?-'*

Az idős korúak hamarosan hiányozni fognak a vallásosak köréből. Tomka 2005-ben végzett kutatásából kiderül, hogy a 15-29 évesek körében csupán 11,3%-ban jellemző a vallásosság, kérdéses tehát, mennyire lesz képes hosszú távon ez a generáció ellensúlyozni az idősek kiesését, hogy ne jelentkezzék jelentős csökkenés a vallásosok számában.™

Az ISSP 1991 és 2008 összevetése alapján Gérecz tanulmánya^ összehasonlítja az Istennel kapcsolatos hit jellemzőinek korcsoportok szerinti megoszlását. A közzétett két grafikon azt mutatja, hogy a rendszerváltás óta megfigyelhető változások nem egyformán érintették a különböző társadalmi csoportokat. 1991-ben a vallásosság szerinti megoszlás elsősorban életkorfüggő volt: amíg a sosem hívők aránya az 55 év felettiek között csak 7% volt, addig a 38-55 év közöttiek között 20%, a 38 évnél fiatalabbak között pedig már 36%. Az egyre fiatalabbak között tehát egyre jellemzőbb a vallástalanság. Hasonló arányokat mutat a mindig is hívők csoportjának kor szerinti lebontása: amíg az 55 év felettiek 76%-a mondta magát mindig is hívőnek, addig ez a 38-55 év

?2 Kapitány Gabriella - Lakatos Miklós: „Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői a népszámlálások alapján”, in: Időskorúak Magyarországon. Giczi Johanna - Sághi Gábor (szerk.). Budapest, KSH, 2004. 36-37.

?3 Hegedűs R. i.m. 291-294.

74 Földvári M.: „Gondolatok...”, 278.

75 Gérecz B. I. „Vallásosság - generációs metszetben”.

Sárospiilaki Fűzelek 155