Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella A „maga módján vallásosság” térnyerésének minden bizonnyal kedvezett a rendszerváltás által hozott vallásszabadság, hiszen a bizonytalanok vagy nem vallásosok nagyobb lehetőséget kaptak a számukra megfelelő valláselemek válogatására.48 A Tárki Monitor (2003, 2005, 2007) felmérések szerint a maga módján vallásosak aránya nem változott jelentősen 2000 után:49 2003 S3,66 % 2005 55,26 % 2007 53>48%. Ha összeadjuk a két típusú vallásosság százalékadatait, azt látjuk, hogy a 21. sz. elején a magyar lakosság több mint 3/5-e tartja magát valamilyen módon vallásosnak. IV.3. Vallástalanok vagy nem vallásosak Harmadik csoport a kifejezetten nem vallásosaké. Rájuk jellemző, hogy ez a nagyjából 30% kifejezetten vallás nélkül nevelődött, a vallásnak önmaga számára értelmét, hasznát nem látja, a vallással szemben egészében inkább semleges, semmint ellenséges. Közülük a vallással kifejezetten szemben álló, ateista: 3-4%é° Az Aufbruch I. és II. összevetéséből kiderül, hogy bár a nem vallásosak aránya idehaza változatlan (30% körül mozog), körükben az elmúlt évtizedben lényegesen többen lettek azok, akik „nagyon nem” vallásosaké1 A Tárki Monitor felmérései ismét ezt a változatlanságot mutatjáké2 2OO3 29,54 % 2005 28,33 % 2OO7 29,07 % V. Szekularizáció Amikor a vallásosságról nem pillanatnyi képet kívánunk alkotni, hanem tendenciákat, változásokat keresünk, hamar beleütközünk a szekularizáció fogalmába, amelyet gyakran nem árnyaltan, hanem homályosan megrajzolt definícióként használnak, fekete fellegeket festve általa a magyarországi vagy európai vallásosság és egyházi élet egére. Sokszor megfogalmazott és idézett az a tétel, hogy Magyarországon a vallás össztársadalmi szerepe megszűnt, ez pedig gyakran leegyszerűsített konzekvenciák levonásához tereli az avatatlan vizsgálódót. Már az az egyszerű fölfedezés is nagyban árnyalja azonban a képet, hogy bár az egyházias vallásosság napjainkban stagnál, a fiatal, városi rétegek körében mégis valamelyest terjedni látszik - ahogyan azt majd látni 48 Ua. 279. 49 Keller T. i.m. 233.13.1 táblázat. s° Tomka M.: „Vallás a pluralizálódó társadalomban”, 72. s1 Czene G. i.m. 52 Keller T. i.m. uo. 150 Siinispaliiki Fii/fiek
