Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén azonban személytelen. Egyénileg definiált vallásukban az Istent, istent, természetfelettit bizonyos módon, meghatározott technikák vagy cselekvések által kvázi saját irányításuk alatt tartják. Vallásos elképzeléseik gyakran keverednek tudományos vagy pszeudo-tudományos elemekkel, babonákkal. Vallásosságuk kikristályosodási pontjai inkább konkrét személyek, helyek és technikák, semmint intézmények. A harmadik típus a nem-vallásosság, amelynek lényege nem a vallásellenesség, hanem az a meggyőzó'dés, hogy az életben vallás nélkül is kitűnően lehet boldogulni.32 Ezt a hárompólusú felállást támasztják alá az ISSP 1991, RAMP 1997 és EVS 1999 kutatások eredményei is Magyarországon. A nem vallásos és egyhá- ziasan keresztyén csoporton kívül kirajzolódik egy kulturálisan keresztyén típus is, amely ritka vallásgyakorlattal, bizonytalan hittel és a vallási elemek szabad válogatásával jellemezhető. EVS 1999 eredményeiből egyértelmű, hogy ezek a típusok konkrét, értékrendileg is különböző csoportokat jelentenek.33 Hegedűs Rita célszerűnek tartja az egyháziasan vallásosokat további négy alcsoportba sorolni a templomba járási gyakoriságok alapján. Ennek megfelelően léteznek maguk módján eggháziasak (olyan maguk módján vallásosok, akik legalább hetente templomba járnak); vallásos passzívak (olyan, magukat az egyház tanítása szerint vallásosnak minősítők, akik soha vagy gyakorlatilag soha nem járnak templomba); nem buzgó egyháziasak (olyan egyháziasan vallásosok, akik viszonylag ritkán, 2-3 hetente-havonta járnak templomba); és végül az egyházias mag (legalább hetente templomba járó, az egyház tanítása szerint vallásosok)^ IV. A vallásosság típusai az adatok tükrében IV.1. Egyházias vallásosság Az egyházias vallásosságra vonatkozó arányszámok, amelyek országos reprezentatív minták alapján nyert adatokból származnak kis mértékű növekedést mutatnak 1980 és 1994 között.35 1980 10,6% Magyar Közvéleménykutató Intézet 1986 12,0% Magyar Közvéleménykutató Intézet 1991 16,0% Tárki-E 1994 16,3% ISSP-Család Az Aufbruch I. és II összevetéséből az látható, hogy minden korosztályban csökkent a magukat vallásosnak mondók és a templomba járók aránya Magyarországon: 3 32 Ua. 76-77. 33 Földvári Mónika, „Gondolatok és adatok a vallásosság alakulásáról”, in: Hegedűs R.- Révay E. (szerk.). i.m. 276. 34 Hegedűs R. i.m. 286. 3s Földvári M.: „Gondolatok...”, 275. Sárospataki telek 147
