Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén — a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében I. Bevezetés Biblia négy olyan eseményt ír le, amikor valamilyen okból számba vették Isten népét. Ebbó'l két alkalommal maga a Mindenható Isten parancsolta meg ezt a számvetést. Először az Egyiptomból való kivonulás második évében (4MÓZ 1,1-46) Mózes és Áron a nagycsaládfők segítségével készített összesítést a húsz évesnél idősebb férfiakról, a nép, a hadsereg megszervezése érdekében. Másodszor a vándorlás négy évtizedének végén a honfoglalásra és az ígéret földjének felosztására nézve készült összeírás (4MÓZ 20,1-56). Isten parancsára, okkal és céllal. Dávid király sok győztes harc után fogott népszámlálásba sok erős vitézzel körülvéve, akiket az írás név szerint is említ (2Sám 24). Oka és célja nem az isteni terv volt, ezért komoly büntetést szenvedett el Izrael népe. Augustus császár adóbehajtást szolgáló népszámlálásának része Izrael számbavétele, mely Jézus születése szempontjából Isten üdvtervét és a próféciák valóra válását szolgálta. A teljes népszámláláson túl sok összesítést olvasunk, ám ezek egyike sem önmagáért vagy a puszta számokért való. A szempontok, számok, felsorolások komoly üzenetet hordoznak a figyelmes olvasónak. Az üzenet azonban soha nem annyi, hogy „elég sokan vagyunk a győzelemhez”, vagy „többen vagyunk, mint az ellenfél”. Gyakran éppen ennek ellenkezője igaz, Isten hatalma nyilvánul meg a maroknyi választott tömegek elleni harcában. Amikor a számbavétel helyesen történik, az vagy erre az igazságra világít rá, vagy a rendet szolgálja, hogy a közösség tisztában legyen saját erőforrásaival, választ kapjon kérdéseire, utat találjon a helyes cselekvéshez. Ezek alapján érthetünk egyet azzal a megállapítással, hogy „A modern világ olyan kihívások elé állítja Isten népét, abban a Magyar Református Egyházat, melyekre csak a lehetőségek, az erőforrások, a számok ismeretében lehet sikerrel reflektálni.”1 A MRE mint egyház, mint szervezet, melyben Isten népe jelen van, a magyarországi társadalomban létezik, és az „itt és most”-ból következő tendenciákra, kérdésekre csak a társadalom, valamint az egyház társadalmi mutatókkal leírható jelenségeinek megértése segítségével kaphat az örökkévalóság szemszögéből értelmezett cselekvésekre serkentő választ. Mindezek tükrében a dolgozat célkitűzése a 21. századi magyar társadalom vallásszociológiai arculatának vizsgálata a jelenlegi vizsgálatok és kutatá‘Kocsis Áron: „»Vegyétek számba őket...« - Vallásszociológiai felmérés a Tiszántúli Református Egyházkerületben”, in: Orando et laborando - A Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2006/2007. évi értesítője a 469. tanévről. Debrecen, 2007. 187.
