Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
Szatmári-Karmanoczki Emília alkalmassá tették a főgondnoki feladatok ellátására. Széleskörű levelezést folytatott, audienciákra járt a bécsi udvarba, irányította az iskolaügyet, rendszeresen tanácsot adott a protestáns nemességnek, diplomáciai látogatásokon és tárgyalásokon vett részt, munkálta a két protestáns egyház közötti jó viszonyt, részt vett egyházkerületi gyűléseken, intézkedett megüresedett szuper- intendensi méltóságok betöltése ügyében. A sokféle tennivaló, a megszaporodott ügyek, a megnövekedett gondok következtében vált éppen szükségessé a (fentebb tárgyalt) ágens hivatalának létrehozása. Mivel egyházi gyűlések megtartása kizárólag királyi engedéllyel volt lehetséges, a református nemesség és a lelkészek időnként magánházaknál gyűltek össze „beszélgetésekre”. Gyakran került sor erre Hegyalján, leginkább szüretek alkalmával: Tállyán, Sárospatakon, Bodrogkeresztúron, valamint több alkalommal Bájonsz is tartottak ilyen tanácskozásokat. Különösen fontos volt korszakunkban — és témánk szempontjából - a Patay Sámuel vezetésével 1734. november 5-én megtartott konvent, melyet Dőry András bodrogkeresztúri birtokára szerveztek. Báji Patay Sámuel volt „az akkori időben [...] az istenitiszteletnek és ahhoz tartozó egyházak és iskoláknak erőssen oltalmazó, kegyes és buzgó lelkű Nehemiássa, Sok rendetlen dolgoknak az egyházban helyreállitója. A vallás dicsősége mellett égő szent indulattal, hite sorsosinak szorongattatási közt, dicső elemek emlékétől lelkesittetve, bátorító tettel és tanáccsal buzditá a sziveket a nyomott vallás szent ügyében, hogy semmi veszedelemtől nem rettegve, életüket és vérüket ne sajnálják azok boldogságáért, kiknek epedő szemeik, az oltalomért és segítségért, rájuk vannak függesztve”68. Az 1715. XXXI. te. megszorító intézkedése miatt ez alkalommal is, a szüret alkalmával csak „beszélgetésre” hívták az érintetteket.59 Zoványi Jenő ezzel kapcsolatban arról ír, hogy kizárólag világiak vettek részt57 * 59 60 a tanácskozáson61, ami önmagában is jól mutatná igényeik, ambícióik növekedését az egyháziakkal szemben. A tanácskozáson részt vevő Vay Ábrahám azonban ezt írta az eseményről: „1734 dikben esett szüretkor, annak alkalmatosságával ottan körül való Úri és Egyházi becsületes Rendek közönségesen abban megegyeztek...’’62 Ezek szerint viszont abban van a konvent végzéseinek ereje, hogy nemcsak világiak, hanem a lelkipásztorok is megszavazták a döntő változásokat. A Károly-féle rendelet kínálta lehetőséggel élve a bodrogkeresztúri kon- venten összegyűltek elhatározták, hogy mindegyik egyházkerületben a szuper57 Báj (Szabolcs vármegye) 1700-tól volt Patay-birtok. Patay Sámuel itt épített várkastélyt 1726-ban, itt rendezte be állandó rezidenciáját, és innen irányította egyre növekvő uradalmát. Szerzett birtokokat Szabolcson kívül Abaúj, Bereg, Borsod, Mára- maros, Ugocsa megyékben is. 5® Csuthi Zsigmond i.m. 115. p. 59 Dienes Dénes: A bodrogkeresztúri konvent és a tiszáninneni első püspökválasztás 9. p. Sárospatak, 1995 60 Zoványi Jenő: Adatok a magyar protestantizmus múltjából XII. In. Protestáns Szemle 1917. 629-630. p. 61 A konventen jelen volt Patay Sámuel fia, II. Sámuel (1709-1788) is. 62 Közli: Dienes Dénes: A bodrogkeresztúri konvent és a tiszáninneni első püspökválasztás 12. p.
