Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére Ismertesek olyan tragikus esetek, amikor a legnagyobb kegyetlenséggel örökre elszakították a gyermekeket édesanyjuktól, ha úgy gondolták.35 3753-ban megtiltották az articularis helyek lelkipásztorainak, hogy szolgálatot végezzenek a filiákban. 1780-ban pedig megszűnt a leányegyházak szabad vallásgyakorlata, templomaikat elkobozták. A katolikus főpapok vizitálták továbbra is a protestáns lelkészeket. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök csupán egyetlen vizitációja alkalmával 46 protestáns templomot záratott be Somogy vármegyében.36 A peregrinációt, azaz magyar protestáns fiataloknak külföldi egyetemeken való tanulását is egyre szigorította az udvar, egyes években (1756-59, 1763-66) pedig teljesen megtiltotta. Mivel Magyarországon a protestánsoknak nem volt lehetőségük egyetemi szintű tanulmányokat folytatni, Bécs így nehezítette meg, hogy az új teológiai irányzatok, tudományos eredmények minél hamarabb ismertté váljanak számukra. 1725-től csak a Helytartótanács által kiállított útlevéllel lehetett peregrinációba menni. 1751-től kizárólag vagyonos nemeseknek állítottak ki ilyen dokumentumot.37 Háborús helyzetben tilos volt ellenséges országba menni tanulmányútra. Azért a peregrináció azokban az években sem szünetelt, amikor Bécs egyáltalán nem engedélyezte: mindig voltak, akik vállalták az utat útlevél nélkül, veszélyek közepette is. Tiltották továbbá a külföldön tanult teológusok hazai alkalmazását. Cenzúrázták vagy teljesen megtiltották külföldi könyveknek az országba hozatalát, noha a peregrinációból visszatérő diákok igyekeztek továbbra is - a hagyományokhoz hűen - könyvekkel térni haza. Szigorodott a hazai protestáns könyvkiadás is, a cenzúra a jezsuiták kezében volt. Megakadályozták többek között Komáromi Csipkés György bibliafordításának hazaszállítását Lei- denből. A Bibliákat a hatóságok 1718-ban először lefoglalták a lengyelországi 35 * 37 35 Az erdélyi református főnemesi Bethlen családban született (Árva) Bethlen Katát 1711-ben anyja a katolikus vallású gróf Haller Lászlóhoz adta. A félj 1719-ben bekövetkezett halála után az özvegyet 1722-ben gróf Teleki József vette feleségül, aki református vallású volt. Az asszony első házasságából született két gyermeket azonban nem nevelhették együtt tovább, mondván, hogy katolikus ember gyermekét ne neveljék „eretnekek”. Mindkét gyermeket, Pált és Borbálát is elvették tőle, noha az erdélyi törvények szerint a lány anyja vallását követhette volna. Gróf Bánffy Dénesné Barcsay Ágnes is hasonló szomorú sorsra jutott. Ő és férje is református vallásúak voltak, ám a férj, aki Erdély egyik leggazdagabb, de legpazarlóbb ura volt, hamar eltékozolta vagyonát. Ezért katalizált, mivel így vagyont és pozíciót remélhetett Mária Teréziától. Fiait is átvitte a katolikus egyházba, Ágnes nevű lányuk azonban az édesanyával maradhatott. Hamarosan azonban Ágnest is elvették anyjától: az apa egyenesen a királynőhöz fordult azzal az ürüggyel, hogy lánya üdvössége így veszélyben van. A királynő Bajtay József Antal erdélyi római katolikus püspököt bízta meg az üggyel, ami után Bethlen Miklós 175 huszár kíséretében megjelent Bánffy Dénesné kastélyában, és a kislányt anyja tiltakozása és könyörgése ellenére elvitte, és átadta a királynőnek. Bánffyné Bécsig ment kérésével, hogy az uralkodó adja vissza leányát. Mária Terézia ezt nem tette meg, sőt azt sem engedte, hogy láthassák egymást. A kis Bánffy Ágnes Bécsben maradt, és őt is a katolikus vallásban nevelték. 36 Bucsay Mihály i.m. 148. p 37 Bucsay Mihály i.m. 168. p. 105
