Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richard: A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete
A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete magyar nyelvű megjelenése igen jelentős esemény volt a magyar református- ság életében. A Parochiális Könyvtár XXVI. köteteként egy régen félbeszakadt hagyomány elevenítődött ezzel fel. Másrészt a nehéz egyházi idők ellenére mégiscsak sikerült megjelentetni Kálvin kommentárját, és törleszteni az egyház régi-régi adósságát. Ebben igen nagy szerepe volt Nagy Barnának! A kommentár címlapján azt olvashatjuk: fordította Rábold Gusztáv, a fordítást átdolgozta és sajtó alá rendezte Nagy Barna. Összevetve a kötetet Rábold eredeti kéziratával megállapíthatjuk, hogy a címlapon nyugodtan azt lehetett volna felírni: fordította Nagy Barna! Ugyanis Nagy munkája nem pusztán a revideálás volt, hanem az újbóli fordítás. Gyökeresen át kellett dolgoznia, többek között ezért tartott három évig a teljes kézirat elkészítése. A lehetőségekhez képest Nagy Barna igyekezett meghagyni Rábold fordítását - „aki Kálvin műveinek magyarra fordítása terén évtizedeken át szinte mindenkinél többet fáradozott” - írja róla Nagy -, de a mondatról-mondatra haladó átdolgozás során kénytelen volt sokszor teljesen átírni vagy újonnan fordítani a szöveget. Nagy Barna fordításánál elsődlegesen Kálvin eredeti latin szövegét vette alapul.26 Ugyanakkor állandóan szem előtt tartotta a múlt századig visszanyúló francia és angol fordításokat. „Ilyen formán sikerült a fordítás sok hibáját kiküszöbölni - írja Nagy - félreértéseit és homályosságait eloszlatni, Kábán gondolatait... némileg élvezhetőén és magyarán is visszaadni.”2? A Római levél fordítása önmagában véve is egy fordítói remekmunka. De Nagy Barna ennél többet adott. Mert az előszóban, a kommentár jegyzeteiben olyan segítséget nyújt az olvasónak, amit csak a Kálvin és a kor teológiai gondolkodását jól ismerő tudós tudott adni. Nagy Barna másik nagy vállalkozása a Zsidókhoz írt levél kommentárénak fordítása 1965-ben látott napvilágot.28 Szabó András eredeti szövegével itt is sok teendője akadt.2« Az átdolgozásban az előző munka módszereit alkalmazta. A jegyzetekben pedig csak a legszükségesebb tárgyi és történeti információkat teszi közzé.3° A kommentár előszavában itt sem tudja a szisztematikus Nagy Barna önmagát megtagadni, amikor a levél teológiai jelentőségét tárja olvasói elé. Ez a levél a Szentírás legnehezebb darabjainak egyike. A reformátort teológia megismerése szempontjából elengedhetetlen a Római levéllel együtt. „A reformátor-teológia legmélyebb vulkanikus összefüggéseihez az egyik legegyenesebb út: Luther és Kálvin Héber-levél-magyarázatának összehasonlító tanulmányozása.” E sorok olvasása közben jöhetünk rá, miért éppen a kálvini újszövetségi kommentár-sorozat első két kötete lett a Római és Zsidókhoz írt levél. Mert közrejátszott Nagy Barna tudatos szerkesztői elképzelése! 26 Corpus Reformatorum (CR), XLIX. 1-292. p. 2? Kálvin János: A Római Levél magyarázata. 13p., 1954. IV. p. 28 Kálvin János: A zsidókhoz írt levél magyarázata. Bp., 1965.1-25. 2« SRKN. Kt., Analekta, 1982. sz., 1961-ben írja Bartha Tibornak: „Sajnos Szabó András fordítása is sokkal alaposabb átdolgozást kíván, mint ahogy gondoltam.” 3° SRKN, Kt. Analekta, 1907. sz.
