Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richard: A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete
Hörcsik Richard le hasábjain: „Kálvin politikai theológiájának krisztológiai alapvetése” címmel.12 13 * * Meggyőződésem, hogy e munkának a megszületésében nemcsak Barth- nak, hanem Vasady Bélának is volt szerepe. Vasady egyébként az Igazság és Élet 1937-38. évfolyamaiban cikksorozatban számol be arról az 1938-as oxfordi konferenciáról, ahol a világháború előtti időszak közkedvelt témáját vitatták meg: az állam és az egyház, a politikai teológia, az ige teológiájának a polgári kormányzással kapcsolatos problémáit, stb. E téma vizsgálatánál tehát nem véletlen, hogy a barth-i gyökereken nevelkedett Nagy Barna Kálvinhoz nyúlt vissza. Nagy Barna előbb említett tanulmánya egyébként igen jelentős a korszak nemzetközi Kálvin-kutatásában. Most nem kívánom ismertetni részleteiben a tanulmányt, pusztán néhány jellemző részletet emelek ki, ami rávilágít a Kálvin-kutató Nagy Barna szisztematikai gondolkodására és kutatásának dogmatikai módszereire. A témával kapcsolatosan Nagy Barna arra mutat rá, hogy Barth Károly ezzel összefüggésben egy bizonyos „hézagra” hívja fel a figyelmet, amely megtalálható a reformátorok teológiájában. Vagyis elmulasztják feltárni azt a pozitív összefüggést, amely a hit centruma: a megigazulás és a jog világa: az állam között fenn áll. Barth szerint ez a hiányosság Kálvinnál is megvan. Ezen a ponton Nagy szembeszáll mesterével, és így cáfol: „Mi Kálvin műveinek átbuvárlása közben úgy találtuk, hogy ez a hézag-pótló anyag nagymértékben megvan, s az ő államtana - minden látszat és a Kálvin-kutatók eddigi eredményei ellenére - nem ’valamiféle általános’, bizonyos mértékig anonim gondviselésben..., hanem krisztologikus alapokon épül fel. Ezt a Kálvini Cor- pus-ban található anyagot össze kell gyűjtenünk, ki kell emelnünk s nyomatékosan fel kell mutatnunk, hogy minden fatális félreértésnek és visszaélésnek útját vágjuk...”‘3 Majd e fejtegetések után Nagy Barna Kálvin prédikációinak ismeretében megjegyzi: „Ha a kutatók ezt és még sok más, ezután idézendő kálvini locust figyelembe vettek volna, egészen más szemüvegen néznék Kálvin államtanát és politikai etikáját.”1'1 Vagyis Nagy Barna tanulmányában - a korábbi, elsősorban német Kál- vin-kutatókkal dacolva — teljesen új alapokra helyezve mutatja be Kálvin politikai teológiáját. Nagy egyértelművé teszi, hogy Kálvin politikai teológiájának az alapja nem csupán az isteni bölcsesség gondviselése, hanem kifejezetten maga Jézus Krisztus! Nagy Barna ezt a vizsgálódását nem históriai, hanem szigorúan rendszeres teológiai jelleggel végzi. Tanulmányával - elmondása szerint - nem a teológiai történészek elméleti munkáit kívánja gyarapítani, hanem arra akar vállalkozni „hogy Kálvinnal együtt kérdezzünk a Szentírásban hangzó s itt és most hirdetendő Ige igazsága után.”1? Nagy Barnát ez nem mint valami „időtlen tan”, hanem az itt és most hirdetendő „egyházi tan” érdekli! Nem a kálvi- nizmus örök érvényű igazságait akarja „magasztalni”, hanem Kálvin egyházi 12 ThSz, 1941.13-30. p. 13 Uo. 22. p. *4 Uo. 24. p. 13 Uo. 17. p. 70
