Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richard: A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete
Hörcsik Richard jelennek meg angolból, németből, franciából versfordításai. A teológus évei alatt pedig elsajátítja a gyorsírás tudományát, több iskolai versenyt is megnyerd. Ez pedig abban lesz nagy segítségére, hogy szinte folyamatosan tudja olvasni azokat a francia gyorsírók által készített XVI. századi jegyzeteket, amivel Kálvin prédikációit jegyezték le. Az 1929-30-as akadémiai tanévet a franciaországi Montpellierben tölti, ahol megismerkedik Kálvin teológiájával. Ezután Zürichben Brunnert hallgatva a szisztematikai teológia felé orientálódik. Végül is 1933-34-ben Bonnban Barth Károly tanítványaként válik ízig-vérig dogmatikussá. Itthon 1936-ban avatják Debrecenben teológiai doktorrá. 1937-ben édesapja helyére a szisztematikai teológia tanárává választják Sárospatakon. Az Igazgatótanács jegyzőkönyve kitér Barth Károly ajánló soraira, amelyben „...őt alaposan gondolkodó, a teológia problémáinak önálló formát adó, tehetséges teológusnak minősíti és fejlődése felől a legjobb reménységeket táplálja”.6 1947-ben a teológia dékánja, majd a Kollégium rektora. Részt vesz az EVT amsterdami nagygyűlésén. Életében az első komoly törést a pataki Kollégium megszűnése hozza, miután elhagyja imádott városát és iskoláját, Budapestre költözik. 1952-ben az Egyetemes Konventre kerül tudományos beosztásba. Ugyan két év múlva a budapesti Theológiai Akadémia Victor János örökébe tanárrá választja, de csakhamar következik a másik megrázkódtatás. Az 1956-os forradalom után rövid ideig börtönbe kerül, és 1957 őszén megfosztják pesti katedrájától. Az Egyetemes Konvent visszaminősítette „kutató professzorrá”. Egykori tanártársa szerint ez a szerencsétlen tény mégis „képességei fokozottabb kibocsátásához segítette, amikor a tanári munkát felváltotta a tudományos kutatói szolgálattal. Hatalmas energiával ásta bele magát a magyar és ezzel együtt az európai reformáció kezdődő századába.’7 Persze az is tény, hogy a katedrájától megfosztott tanár nem nevelhetett teológus nemzedékeket, nem tudott kinevelni Kálvin-kutató fiatal nemzedéket, aminek ma érezzük hiányát igazán. Mégis ebben a „kutatói asylumban” a hazai Kálvin- kutatás szempontjából maradandót, mi több pótolhatatlant tudott alkotni! A RVSz 1956-ban megbízta a még kiadatlan Kálvin-prédikációk egy részének a gondozásával. Ez alatt az évtized alatt munkássága egyre ismertebb lett külföldön: Baselban, Genfben, Zürichben, Wittenbergben. Munkája elismeréseként a Zürichi Egyetem 1968-ban díszdoktorává avatta. Itthon, Kálvin-kutatása mellett, mindjobban beépült a magyar történet- tudományi, - közelebbről irodalomtörténet-tudományi kutatásokba.8 Máig ható érvénnyel fogalmazta egykori tanártársa: „...munkássága olyan masszívan beépült a magyar tudományosságba, hogy akkor is jelenvalóként fog hatni, amikor eltűnik az a sírhalom is, amely most frissen borul... a pataki 5 Hörcsik, 1996.10. p. 6 Szentimrei Mihály: Nagy Barnára emlékezünk. Confessio. 31. évf. 2007. 2. p. www.reformatus.hu/confessio/2007.1/4. 7 RL, 1969. 41. sz. október 5. 8 Kutatásairól bizonyos időnként jelentést készített az Egyetemes Konvent, a Sárospataki Gyűjtemények részére. Ezek a jelentések megtalálhatóak a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára (SRKN) Kézirattárában. Analekta, 1883.sz.-tói. 68 Siinis|iiilaki Füzeid