Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Erik Alexander de Boer: A prófétálás, a nyelveken szólás és a magyarázás ajándéka - Igehirdetés és készülés a genfi Lelkipásztori Társaságban
A prófétálás, a nyelveken szólás és a magyarázás ajándéka hogy a genfi bibliaórák gyökere Zürichben keresendő', ahol 1525-ben megalapították a Prophezei-1.6 Az intézet neve az lKorinthus 14,29-30-ból származik. Ulrich (Huldrych) Zwingli szerint minden igehirdetőnek prófétai feladata van. Zwingli szükségesnek tartotta a biblia nyelvek ismeretét a Szentírás prófétai magyarázatához és alkalmazásához.7 Már korábban is megpróbálta rávenni a fiatalokat, hogy tanulják a bibliai nyelveket.8 A németben az Offenbarung szót használják az igehirdetésre. A zürichi bibliafordítás harmadik kiadásában (1524) a görög 7tpo(pr|X8Üeiv és 7ipocpr)0eía szavakat nem a „weissagen” és a „Weyssagung” szavakkal fordították (ahogyan azt tette korábban Luther),9 hanem a „prófétáim” és „prófécia” szavakkal. Ahogyan azt egy lapszéli megjegyzés magyarázza: a prófétáim „itt nem azt jelenti, hogy jövendölni - mint amikor egy jövőbeli eseményt megjósolunk -, hanem azt, hogy a Szentírás értelmét feltárni és magyarázni.”10 A prófétálás az írásmagyarázás megfelelője lett. A Prophezei intézetből pedig fokozatosan kialakult a zürichi teológiai fakultás. 1525-ben, a Prophezei első évében Zwingli kiadta Von dem Predigtamt c. művét. Nyilvános levélnek írta, melyben egy laikus igehirdetőnek arra a(z anabaptista álláspontot tükröző) kérdésére válaszol, hogy miért nem megengedett az, hogy laikusok magyarázzák Isten Igéjét nyilvánosság előtt? Az ana6 Heinrich Buliinger, “Wie und wenn man Zűriych angehept die Biblisch Lection in dryen sprachen läsen,” in Fritz Bűsser, Die Prophezei. Humanismus und Reformation in Zürich (Bern e.a.: Verlag Peter Lang, 1994), 7-9; Gottfried W. Locher, Die Zwinglische Reformation im Rahmen der europäischen Kirchengeschichte (Göttingen - Zürich : Vandenhoeck-Ruprecht, 1979), 161-163; Traudel Himmighöfer, Die Zürcher Bibel bis zum Tode Zwinglis (1531). Darstellung und Bibliographie [Veröffentlichungen des Instituts für Europäische Geschichte Mainz 154] (Mainz, 1995), 213-357 Cf. Locher, Die Zwinglische Reformation im Rahmen der europäischen Kirchengeschichte, i6if; W.P. Stephens, The Theology of Huldrych Zwingli (Oxford: Clarendon Press, 1986), 39f, 137Í, 278. 8 Zwingli, Quo pacto ingenui adolescentes formandi sint (1523): ‘Das mag aber dann kommlich und geschicklich geschehen, wann er die spraachen als Ebreisch und Griechisch erberlich kann; dann on die eine mag das alt testament, on die ander das nüw gar kümmerlich reyn und luter verstanden werden’ (Zwingli Werke 5, 436,1.5-9). 9 A „weissagen” fordítás radikális anabaptista és spiritualista színezettel lett terhelt. 1539_hen például David Joris, aki magát elhívott prófétának tartotta a Holland Rendnek címzett Prophecie oder Weyssaging c. írásában egyrészt türelemre int, másrészt figyelmeztet Isten közelgő bosszúállására (vö.: Miijam van Veen, ’’Prophecie oder Weyssaging”. Een onbekend geschrift van David Joris’, in Tijdschrift voor Nederlandse Kerkgeschiedenis 4 (2001), 3-8). 10 Himmighöfer, Die Zürcher Bibel bis zum Tode Zwinglis (1531), 181. Az idézett megjegyzés valószínűleg Erasmustól származik, aki így magyarázta: ‘Hoc loco Paulus prophetiam vocat non praedicationem futurorum, sed interpretationem diuinae Scripturae’. Az általa hozzátett egyetlen megjegyzés a következő: ‘Quemadmodum et Plato discernit vates a prophetis. Vates arrepti numine nec ipsi quid loquantur intel- ligunt, ea prudentes interpretantur caeteris’ (Erasmus, Annotationes in Novum Testamentum ad 1 Cor. 14.1 in: Opera omnia Desiderii Erasmi Roterodami recognita et adnotatione critica instructa notisque illustrata 6/8 (Amsterdam e.a.l.: Elsevier, 2003), 266,11. 985-988). Sárospataki Füzelek 53