Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Peter Blokhuis: Keresztyén felsőoktatás és a diákok világa. Christian Higher Education and the World of the Students
Peter Blokhuis vei nem választhatjuk el az oktatási rendszert a társadalomtól, ez azt jelenti, hogy egy olyan társadalmi feszültséggel találjuk szembe magunkat, amely az embervolttal kapcsolatos eszmék különbözó'ségébó'l fakad. A felsó'oktatás válságából kiindulva először a diákok világával kapcsolatos elképzeléseket mutatom be, majd az oktatás társadalmi motivációit. Ezek után a nyugati társadalmak széthullásának problémáját érintem. A záró részben pedig a tanításra összpontosítok megpróbálva áthidalni a diákok és a tanárok világa közötti szakadékot. I. Motivációk A diákok világa Ha valóban szakadék tátong a tanárok és a diákok világa között, akkor hogyan jellemezzük azt? Azok a dolgok, amelyek fontosak voltak az én társadalmi környezetemben amikor én voltam diák - és amelyek ma is fontosak számomra —, ma már más jelentéssel és jelentőséggel bírnak az én diákjaim számára. Igyekszem őszinte lenni, amikor azt mondom, hogy számomra az egyetemen tanulás mindenekelőtt azt jelentette, hogy keresem a helyemet a társadalomban, egy olyan helyet, ahol értelme van a tanulmányaimnak és a tanulmányaim tárgyának. Tanulmányai után a diáknak állásra van szüksége, de én annak idején nem gondolkodtam állásról. Tanulmányaim értelmét tanulmányaim tárgya és a diploma jelentette. Manapság egyetlen diák sem választ úgy tudományterületet, hogy ne vonzódna ahhoz. Hozhat más döntést is, választhat más tudományterületet, más szakképzést, vagy más állást. De mitől lesz számára egy lehetőség vonzó? Attól, hogy a diploma jól kereső álláshoz jutatja? Attól, hogy társadalmi környezete pozitívan áll hozzá? Attól, hogy érdekli a tudományterület tárgya? Vagy mert úgy gondolja, hogy az ismeret gazdagítani fogja életét? A diákok többet akarnak a tanulásnál: világuk az élmény társadalma^ az élet olyasmit hozzon, amit saját maguk pozitívan tapasztalhatnak meg, a tanulás is ilyen pozitív élményt nyújtson. A diák,ok gyakran akarnak pénzt keresni tanulmányaik alatt, mert a modern kultúra nyújtotta élvezetből ki akarják venni részüket. Időre van szükségük a társadalmi eseményekre és a szórakozásra. Időnként hallom, amint panaszkodnak a hallgatók, hogy túlságosan sokat követelünk tőlük. Ez azért van, mert sok egyéb dolguk van. Fontos számukra a diploma, színvonalas képzést szeretnének, ugyanakkor nem fogadják el a magas színvonal őket illető részét. Az a tanár dolga. Az én világomban a tanulás továbbra is azt jelenti, hogy az ember egy bizonyos életrend és önfegyelem mellett dönt. A modern diák nehéznek találja azt, hogy ilyen döntést hozzon, mindent egyszerre akar. Amikor egy diák egyetemet választ, nemcsak az oktatás színvonalát nézi, hanem a felszereltséget, a kommunikációs lehetőségeket, az épületek minőségét, hiszen kellemesen akarja érezni magát. A tanulás érték, de az emberi életben egyéb értékek is s Az „élménytársadalom” a német „Erlebnisgesellschaft” (Gerhard Schulze) fordítása. A hangsúly az élményen van, az élvezet személyes vonatkozásán, nem pedig az élmény tárgyán. Az élménytársadalom fogalmában megtaláljuk az alany és a tárgy közötti régi szakadást. Nézetem szerint ezen a „közötti” eszméjével emelkedhetünk felül: az érték az alany és a tárgy „közötti” kapcsolatban létezik. 34 Sárospataki Főzetek
