Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Füsti-Molnár Szilveszter: Posztmodern spiritualitás és a keresztyén lelkiség Kálvin teológiájának tükrében
Füsti-Molnár Szilveszter az evangélium értékeihez való visszatérést sürgette. Ennek szellemében sorra alakulnak a különböző kolduló és új szerzetesrendek (ld. domonkos és a ferences rend kialakulása a 13 században). Ide kell sorolnunk az úgynevezett 12. századi reneszánsz mozgalmát, amely során a keresztyén spiritualitás fokozatosan eltolódott egy érzelemgazdag miszticizmus kibontakozása felé. A városok újjáéledtek, és - mindenféle értelemben - szinte a teljes kultúrát meghatározóan a szent helyek tereivé váltak. Itt kell említést tennünk a 14. század virágzó miszticizmusáról is (Echardttról és tanítványairól), ami egyfajta negatív teológiai megközelítésben (Pszeudo-Dionüszosz neoplatonista miszticizmusához hasonlóan) kíván eljutni az Istennel való egységre. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a keresztyén lelkiség terén arról a lassú erózióról sem, melynek kiváltó okai a pestis pusztításában, a százéves háborúban, a feudális rendszer felbomlásában, a Német-római Császárság hanyatlásában, az új nemzeti mozgalmak előretörésében, az erkölcsök felhígulásában, a középkori teológia száraz tudományosságában és egy kifulladt és elfáradt egyházi rendben kereshetők, és amely a reformáció századaihoz vezetett.'^ 3) Az aktív paradigmáról, amely a 15. század közepétől a 17. századig tart. Egy összetett és meglehetősen bonyolult időszakról van szó, amit a protestáns és katolikus reformáció jellemez. Egyaránt idetartozik a devotio moderna és a keresztyén humanizmus áramlatainak továbbvitele a reformációban. A keresztyén életnek olyan új útjait mutatja be a reformáció spiritualitá- sa, amely igyekezett utat törni a laikusokhoz, és kiváltképpen is erős hangsúly esett a közösségre. Ennek az időszaknak egyik legjellegzetesebb mozgalma a puritán spiritualitás, amely a lelki és erkölcsi megújulást helyezte az előtérbe. Ugyanilyen jellegzetessége a kornak például Loyola Ignác Lelki gyakorlatok című munkája vagy más néven az ignáci spiritualizmus. 4) A prófétai-kritikai paradigmáról beszélhetünk a 18-19. században. A felvilágosodás és a forradalmak hatására ezt az időszakot alapvetően a modernizmus hatja át. Részben fokozatos eltolódás észlelhető Európától az Újvilág felé, gondoljunk a pietizmusra, methodizmusra, az amerikai puritanizmusra és a nagy ébredésre vagy a shakerekre. Európában is komoly átrendeződések indultak, amelyek meghatározták a spiritualitást. Ezek a változások a 19. században elsősorban az evolúcióelmélet, a marxista társadalomelmélet és modern pszichológia voltak, amely soha nem látott módon alakította a régóta rögzült elképzeléseket az emberi létről az egyén és közösség összefüggéseiben.^ Betekintés Kálvin teológiájának specifikumaiba a keresztyén spiritualitással összefüggésben Igazság és ismeret: Isten bölcsessége Kálvin gondolatainak logikáját követve, a keresztyén lelkiséggel kapcsolatosan először elemzésünket Isten igazságával és ennek a megismerésével kell kezdenünk, ami Isten bölcsességére irányítja a figyelmünket. Kálvin az Institutio legelején világossá teszi, hogy „nem mondhatjuk, a szó sajátságos értel- * 24 25 23 ibid., p. 76-104. 24 ibid., p. 105-134. 25 ibid., p. 105-163. 66 Sárospataki Fiizrlá
