Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Marjovszky Tibor: A Misna Middót traktátusa. The tract of Misna Middot
A Misna Middót traktátusa III/2 A délnyugati sarokban két - finom orrlyukhoz [hasonló] nyílás volt, amelyeken keresztül a nyugati és déli fundametumra kiöntött vér alácsurgott, a csatornában összekeveredett, s kifolyt a Kidrón-völgybe54. III/3 Ugyanennek a saroknak a kövezetén alul volt egy könyöknyi négyszögletes márványlap, arra egy gyűrű erősítve, hogy [ennek segítségével] a csatorna tisztításakor le lehessen ereszkedni. Az oltár déli [oldalán] volt egy felhajtó, harminckét könyök hosszú, s tizenhét [könyök] széles, a nyugati oldalán [pedig] egy üreg, amelybe a bűnért való áldozatnál a [rituálisan] alkalmatlanná vált madarakat tették. III/4 A felhajtó és az oltár kövei [egyaránt] a Bét Kerem síkságról valók voltak. A termő[föld] alá ástak, s onnan hozták fel az egész köveket vas[szerszámok használata] nélkül«. [Azért], mert a vas ilyen módon [a köveket] az érintés és károsítás által alkalmatlanná tette [ a rituális felhasználásra]. Ha egy [kő] megsérült, el kellett dobni, de a többi [a célra] alkalmas maradt. Kétszer egy évben bemeszelték őket: Páska idején s a [Lombsátrak] ünnepén, s a Szentélyt [pedig] egyszer egy évben , a Páska idején[meszelték ki] Rabbi [ezt] mondja: Minden szombat előestéjén bemeszelték egy kendővel a vér miatt. Nem használtak fém vakolókanalat, hogy az [az azzal való] érintéssel ne tegyék [a köveket] alkalmatlanná, hiszen a vas arra teremtetett, hogy az ember életét megrövidítse, s az oltár [pedig] arra, hogy hosszabbá tegye azt. Nem helyes ha a megrövidítő a meghosszabbító fölé kerekedik. m/s Az oltár északi oldalán gyűrűk voltak, hat sorban, mindegyik [sorban] négy, egyesek azt állítják, négy sor volt, mindegyikben hat, ezeknél vágták le az odaszentelt [állatáldozatot]. Az oltártól északra volt a vágó-udvar, s abban nyolc kisebb pózna, tetejükön cédrusfa tömbökkel, amelyekbe mindegyikre három sorban fém kampókat erősítettek, amelyekre a [levágott állatokat] függesztették fel és az [oszlopok] között álló márványasztalokon nyúzták meg azokat. III/6 A tisztálkodó medence« az előcsarnok és az oltár között volt, és dél felé nyúlt el. Az előcsarnok és az oltár közötti [távolság] huszonkét könyöknyi volt, s volt ott tizenkét lépcsőfok, egy fok fél könyök magas és egy könyök széles, egy könyök [s megint] egy könyök, majd egy három könyök [nagyságú] emelvény. Legföliil [ismét] egy könyök s egy könyök, s egy négy könyök [nagyságú] emelvény. R. Jehúda mondja: Legföliil egy könyök, s egy könyök volt, s egy [öt könyök nagyságú] emelvény. 54 55 54 mJóm V,6. 55 2Móz 20,25, valamint a Mekiltá magyarázata ugyanehhez a helyhez 56 2MÓZ 30,18. íiiirii\|iiiliiki Füzeid 131
