Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Kálvin transzformációs nézete kezünk csinálmányát” (Hóseás 14,4).71 72 73 Mivel a későbbi kálvinizmus egyik oldala erőteljesen világigenlő, könnyen szekularizálódhat. Kálvin azt mondta, hogy jó cselekedeteink nem alapjai Isten kegyelmének; jó cselekedeteink inkább jelei és bizonyosságai annak, hogy kaptuk Isten kegyelmét.72 Ezt a gyönyörű gondolatot könnyen kihasználhatják a világi sikeresek. Teóriám elhívásunk ekkor kezd autonóm cselekvéssé válni. Végezetül pedig felmerül annak eszméje, hogy hűek legyünk a földhöz, abban az értelemben, ahogyan azt Nietzsche és mások használták ezt a fogalmat, és amely teljes mértékben szembefordul a vallásos lelkiséggel.73 A kálvinisták - hogy egy bibliai kifejezéssel éljünk - igent mondanak a mindennapi életre „Isten színe előtt”. A kizárólagos szekularizált humanisták Isten nélkül mondanak igent a mindennapi életre. így sokan időszerű teológiai fogalmakat vetettek el a gazdaság területén. Olyan fogalmakat mint sáfárság, testvériség, takarékosság, a teremtés és az ember mint Isten képmása méltósága, diakóniai feladatok, minőségi és nemcsak mennyiségi fejlődés, a gazdasági kérdések más, fontos kérdésekkel való ellensúlyozása, ideértve a családi életet, a társadalom megjobbítását, igazságosságot stb. A szekularizációt az élet differenciálódása és széthullása is követte, amely gyakran képtelen kiegyensúlyozott távlatokba helyezni a gazdaságot. Ezért szólalt fel sok hang amellett, hogy szabadulásra van szükség: egyes helyeken a luxus túlfejlődésének torzulásaiból, másutt az alulfejlettség- ből és szegénységből. Összegzés Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk, milyen ötféle megközelítésben látta Kálvin Isten Igéjét. Ha javunkra váltak ezek a gondolatok, akkor saját korunkban és helyünkön képessé kell válnunk arra, hogy élni tudjunk a bibliai hit átalakító erejével. Isten Igéje nemcsak egy megtanulandó tantárgy, hanem motiváló erő a jóra, az üdvösségre. Értékes önismerettel ajándékoz meg a szükséget szenvedő világban megélt elhívásunkat és korlátáinkat illetően. Fel kell ismernünk Isten parancsolatainak velünk szemben támasztott igényét, máskülönben saját szabályokat, értékeket és célokat határozunk meg erőteljesen utilitarista módon, ahol saját kényelmünk és sikerünk kerül az első helyre. Amikor Isten Igéjét holisztikusán értelmezzük, akkor nem fogadjuk el az élet széthullását okozó szekularizálódást, amely lerombolja lelki és etikai identitásunkat. Mindezt nagyon figyelmesen és óvatosan kell alkalmazni minden történelmi helyzetben, újból és újból felfedezve a különbséget a régi formák puszta utánzása és a megújító normák szerinti élet előrehaladása között. 71 Ld. még Erich Fromm, The Sane Society (New York: Fawcett, 1955). 112. 72 Ezt többféleképpen is megfogalmazza Kálvin: pl. Institutio, III.xiv.i8. 73 Taylor, op.cit., 370. Siinispaliiki hlzi'li'k 57
