Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Sawyer Frank tek, és gyakran befolyásolták a püspökjelöléseket. X. Leó pápa, akik 1520-ban kiátkozta Luthert, korábban Medici bankár volt, és fel kellett számolnia bankját ahhoz, hogy pápa lehessen.62 Kálvin azzal próbálja meg tisztázni az uzsora kérdését, hogy azt mondja: az az uzsora, amiről a Szentírás beszél, a szegényeknek nyújtott kölcsön utáni kamat felszámolása. Az teljesen más, ha valakinek üzleti befektetéshez nyújtunk hitelt (amikor a hitelt felvevő még gazdagabb is lehet a hitelezőnél). De ennél jóval továbbment Kálvin a kérdés átgondolásában. A következő alapelvekben összegezhetjük Kálvin álláspontját: 1) A haszonszerzés nélküli kölcsönnyújtás természetes annak az embernek, aki felismeri Isten hozzánk való kegyelmét. Ez része a keresztyén jótékonykodásnak. 2) Ugyanakkor elfogadott kamatot kérni hasznot hozó vagy „üzleti” befektetés után. 3) A kamat mértéke nem lehet határtalan. 4) Nem lehet kamatot szedni akkor, amikor szegényeknek nyújtunk kölcsönt. 5) Az uzsora nem lehet megélhetési forrás. 6) Nem használhatjuk társadalmi szokásainkat az igazságtalanságok igazolására. Kálvin érzékelte a változó gazdasági rendszereket és kulturális gyakorlatokat. Ezért beszél irányelvekről és nem mindenhol alkalmazható merev törvényekről. Arisztotelész és Aquinói azt tanították, hogy amíg a természet (gabonamező és gyümölcsfák) természetszerűleg terem, addig a pénz nem. Kálvin azonban azt mondta, hogy egyértelmű különbség van aközött, hogy a pénzt egy ládába bezárjuk, vagy arra használjuk, hogy még többet „teremjen”. Kálvin világosan látta, hogy a tőke felhasználása magasan gyümölcsöző lehet. Ami azonban az üzleti célú hiteleket illeti, ott is egyértelműen meghúzza a határt:63 a) Ha kamatot akarunk szedni, annak egyértelműen üzleti hitelnek kell lennie, nem pedig egy szükségben lévő megsegítésének. b) Nem használhatjuk pénzünket üzleti célú hitelezésre, amíg nem tettünk eleget a keresztyén jótékonykodásnak a mások ingyen megsegítésére. c) Nem szabad olyan feltételeket támasztanunk másokkal szemben, amelyeket mi magunk nem kívánnánk elfogadni. d) Ha a hitelt felvevő nem termel profitot, a hitelre nem szabad kamatfizetést kérni. e) Isten Igéjének normái és nem a világi kapzsiság szerint kell cselekednünk. f) Az üzleti célú hitelek nem magánügyek, hiszen a kamatszedés mértéke hatással van a fogyasztókra, a piaci árakra és a kamatokra általánosságban. 62 McGrath, A Life of Jolin Calvin, 222.; Kálvin, 238. 6:1 A következő pontok Kálvinnak egy leveléből valók: Jolin Calvin in reply to Claude de Sachin. 1545-ben Sachin megkérdezte Kálvin véleményét ebben a témában. Kálvin levelét később Béza Tódor adta ki 1575-ben. Vö. Biéler, op.cit., 403.skk. 54 Ml
