Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views
Kálvin transzformációs nézete közösséget a társadalomban. Ez az elképzelés nem volt új az egyház és a teológia számára. A különbség az, hogy az említett öt vonás úgy ötvöződött Kálvinnál, hogy az egyfajta transzformációs irányba indította el. Kálvinra gyakran mint rendszeres teológusra gondolunk. Annak ellenére, hogy Institutioja egy rendszerezett mű, nem egy szisztematikus, deduktív elvből került levezetésre, hanem sokkal inkább a Szentírás induktív elemzésének eredménye.18 Ez a különbség Kálvin és a későbbi kálvinista skolaszticizmus között, amely már Kálvin életében kezdetét vette Béza Tódorral. Jóllehet Kálvin egy szisztematikus kompendiumot írt, Lutherhez hasonlóan ő is a szillogisztikus, deduktív és absztrakt skolaszticizmus ellen lépett fel. Kálvin nem a logikát ellenezte, hanem azt, hogy a logikai absztrakció központi szerepet játsszon a teológiában. Amikor tehát azt mondjuk, hogy Kálvin felfogásában Isten egzisztenciálisan szólít meg, ezen azt értjük, hogy Isten nem egyszerűen csak tanokat akart tisztán „skolasztikus” módon kifürkészni, hanem sokkal inkább azt akarta, hogy a Szentírás teológiai tanításai szívünkhöz és akaratunkhoz szóljanak csakúgy, mint értelmünkhöz. Ilyen módon egy általános útmutatást kapunk az életben annak megértéséhez, hogy kik vagyunk, és mit kellene tennünk. Amikor Kálvin a keresztyén tanításokat fejti ki - például az Institutioban -, gyakran teszi azt a megjegyzést, hogy ezen vagy azon a ponton az emberi értelem, akarat és cselekedet Isten Igéjét figyelmen kívül hagyta, semmibe vette vagy eltorzította. Ezzel együtt arra is felhívja a figyelmet, hogyan lehetne azt jobban alkalmazni. Ez mutatja Kálvin megközelítésének egzisztenciális oldalát. Ezen nem azt értjük, hogy olyan személyes hangnemben írt, mint például Augustinus a Vallomásokban, amelyet azért is találunk vonzónak, mert egy személyes történetet mond el, de egyben teológiai elemzés is. Kálvin stílusa a Lutheréhez sem hasonlítható. Kálvin felfogását mégis egzisztenciálisnak nevezzük - ahol is egzisztenciálison ezt értjük, hogy eleven és dinamikus -, mivel nem pusztán magyarázta a Szentírást, hanem valóban figyelt is Isten szavára. Teológiai témák és társadalometika Egy rövid megjegyzésre van itt szükségünk a bibliai tanításnak és a teológiának a társadalmi-gazdasági és politikai kérdésekkel való összefüggésében. Szekularizált helyzetünkben nem szeretjük, ha az egyház vagy a teológia „diktálja” a nézeteket és a válaszokat. Ez helyénvaló, hiszen nem szeretjük, ha bárki, bármilyen ideológia vagy párt diktál. De az továbbra is megszokott az egyház vagy a teológia számára, hogy társadalmi kérdésekről beszél. Ennek oka ugyanazon a feltevésen alapul, mint Kálvinnál: olyan bibliai témáknak, mint Isten szuverenitása és szeretete, teremtés, bűn, szövetség, egyház, Szentlélek stb. köze van a társadalometikához. Ma - sokkal jobban, mint valaha - tudatában vagyunk annak a veszélynek, hogy „fundamentalista” módon ráerőltessük a vallást másokra, olykor erőszakkal. Egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tennünk, ha bármilyen fundamentalizmussal — vallásossal vagy szekularizálttal - van dolgunk: minek az alapjait keressük? Mikor válnak „funda18 Alister E. McGrath, A Life of John Calvin: A Study in the Shaping of Western Culture (Oxford: Blackwell, 1990), 211.skk. Magyarul: Kálvin. Ford. Nagy Mónika Zsuzsanna. (Budapest: Osiris, 1996), 149.skk. Sáriispiitaki l'íi/.Hil 39
