Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Füsti-Molnár Szilveszter: Folt és ránc nélküli egyház. Church without Spot or Wrinkle
Füsti-Molnár Szilveszter Milyen szerepet tulajdoníthatunk ebben a kérdésben a tradíciónak? Hogyan lehet az egyház egyszerre a Krisztus (egyetemes) teste és otthona egy adott helyen lakók közösségének, például nemzetnek? Lehet-e a konfliktus olyan kulcsfontosságú elem, amely alapvetően határozza meg az egyház természetét? Az egyházvezetés teológiai kérdései döntően befolyásolják a lehetséges válaszokat. 3) Egyház és állam, az egyház és társadalom főbb kérdései. Milyen kapcsolat van a Krisztus testeként értelmezett egyház és a társadalom között? Hogyan viszonyulhat a pásztori szolgálat megfelelően a világban jelenlevő kollektív bűnhöz? Mi a keresztyének feladata a különböző társadalmak struktúráiban? Az egyház feladata-e a társadalom átformálása, vagy sokkal inkább egy alternatív társadalom kialakítása a cél? Hogyan segíthet a keresztyén önértelmezés az egyháznak valóban egyház lenni úgy, hogy a keresztyének egy adott államnak a polgárai is? 4) Milyen szerepe van a nemzeti hovatartozásnak az ekkléziológián bellii különösen is akkor, amikor egy nemzet idegen hatalom elnyomásától szenved? Milyen mértékben hozható kapcsolatba a nemzeti hovatartozás a keresztyén identitással? Ezek a kérdések a donatista-katolikus vita szerves részét képezték, és jelen vannak a kommunizmus bukását követő időszakban a Magyarországi Református Egyház életében is. A tanulmány fő kérdése éppen ezért az alábbiak szerint összegezhető: Hogyan segítenek a donatista-katolikus vitában felmerülő teológiai kérdések megérteni és tisztázni a Magyarországi Református Egyház helyzetét a kommunizmus bukása után? A tanulmány az alábbi felosztás szerint keresi a válaszokat: 1) A bevezető első részt követően a második fejezetben a donatizmus bemutatása a cél (A donatizmus mint útjelző az ekkléziológiában). A mozgalom előzményein, történetén és főbb teológiai jellemzőin túl figyelembe vettem a donatizmust meghatározó szociális és politikai kontextust is. Fontosnak tartottam beépíteni a donatista kutatásnak azokat az új meglátásait (huszadik század második feléből), amelyek a mozgalom eddig kevésbé ismert oldalát helyezik előtérbe. A donatista mozgalom teológiai értékelését követően az azt meghatározó előzmények összefüggéseiben (Tertullianuson és Cyprianuson át egészen Augustinusig) kísérletet tettem arra, hogy a legfontosabb teológiai elemeket, amelyek majd a Magyarországi Református Egyház ekkléziológiai értékelésénél játszanak fő szerepet, az úgynevezett donatista tényezők szerint csoportosítsam. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a donatista egyházról kialakított általános kép nem tartható fenn következetesen. Egyoldalú az a megközelítés, amely a donatista mozgalom teológiai értékelésénél nem láttat többet, mint egy szakadár egyházi mozgalmat, amelyben a tagok fanati
