Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Szabó Lajos: Veszélyben a WC! Krónika a XX-ik századból, Pannóniából
Veszélyben a WO- Köszönöm, megtalálom én kérem, hiszen... Kiment az öregúr. Kint szikrázva sütött a téli hold. A pap a lámpába bámulva tűnődözött azok felett a színes és csodálatos dolgok felett, amelyeket ma este hallott.- De mi ez? Lassan már egy negyedórája, hogy kiment az öregúr, s még mindig nem jön. Már éppen indulni akart utána, mikor megnyílt az ajtó, és feltűnt az öreg dzsungelkutató zavart és szégyenkező arca:- Uram, tiszteletes uram — suttogta megszégyenülve — nem találom! A pap elmosolyodott, és kiment vele. Kitűnt, hogy az öregúr mindent sorra vett: a padrajáró ajtót, a nyárikonyha ajtót, a tyúkólajtót, a füstölőhelyiség ajtaját, de a WC-ét mégsem találta. Mert bizony az (miután az iskolás gyermekekkel közös volt), jó távol volt a lakástól, a papi és iskolai teleknek pontosan a gránicán, helyesebben az egész épület az iskolai telken feküdt, csak az ajtaja nyílt a papi telekre.- Ott van, kérem! A tudós még mindig zavarodott volt:- Ez az? Néztem én kérem ezt is (mondta maga igazolásául), de csak messziről. Azt hittem, hogy méhes! Mikor visszamentek ismét a meleg szobába, a lámpa kedves fényébe és leültek, a vén dzsungelvándor nagyot sóhajtott:- Uram — mondta és érzett hangjában a mély tisztelet a papi WC iránt — tiszteletes uram a birtokosa annak a földrajzi helynek, az egyetlennek a földön, ahol én eltévedtem, s amire nem találtam reá. Ilyen nincs több sem Európában, sem Ázsiában, sem Afrikában kérem. A pap mosolygott, de a tudós komoly arccal papírt, ceruzát vett elő:- Raritás ez kérem, életem egyik raritása. Szíveskedjék megmondani, hogy a földrajzi hosszúság és szélesség milyen fokai közt fekszik ez a WC? A pap harsogva kacagni kezdett, s intett, hogy nem tudja. De a tudós nem nyugodott bele, s még azon éjszaka a csillagok segélyével megállapította a WC pontos földrajzi fekvését. És feljegyzéseket csinált. S besorozta a Takta-parti WC-t a legérdekesebb élményei közé. így lett nemcsak történelmileg, hanem földrajzilag is értékes és nevezetes a kis épület. Sőt nevezetes lett még más szempontból is. Nevezetesen: szociális szempontból. Lobogószemű (és lobogóhajú) fiatalemberek jöttek egyszer a faluba hárman. Vén Kodak fényképezőgépekkel, rajz- irónokkal, hátizsáknyi jegyzetpapírral. A falvak régi szociális vonatkozásban érdekes helyeiről készítettek monográfiát.- Egyszóval — mondták az egyik párttitkárnak, akihez szállottak — mutasson nekünk olyan helyeket a faluban, ahol a múltban nem volt válaszfal az emberek között!- Tán a kocsma, kérem! — mondta a titkár.- No gyerünk a kocsmába! Megnézték a nagy ivót, s az egyik lobogóhajú egy' kis ajtócskára mutatott: 93
