Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Simon Norbert: Was Albert istenképe műveiben
Wass Albert isten képe műveiben igazság nyelve egyedül az a nyelv, amit minden ember megért. >!?76 ember életútját követve vizsgálja Isten célját a kiválasztott — megmentett fiúk sorsában. Ember az országút szélén c. regényében is az istenhitet kutatja: „Hisz Istenben?”- teszi fel a kérdést. „Nem arról a~ elskatulyázott Istenről beszélek, akiről a papok szólnak vasárnaponként a templomokban, hanem arról, aki az ember lelkében él, és ugyanakkor betölti a mindenséget is.’w Arról az Istenről beszél, amelyik örök emberi értékeket épített az emberekbe. Ez az Isten az élet Istene. Hitt az igazságban: ..A világon mindég az igazság győz s a ravaszság elpusztul.2^ ...Isten világa, ha lassan is, de Isten világossága felé halad, s ha mi már nem is éljük meg az igazságtétel idejét, azgal a tudattal hajtjuk fejünket nyugalomra, hogy megtettük a magunkét a szebb jövendő kivívásában. ”"1,Szelíd erővel, de rettenetesen nagy erővel áll helyben a zsoltár, s aki beléje kapaszkodik, azt semmiféle vihar kimozdítani nem képes onnan. A trombitaszó előre visz. De „mind a kettő kell ahhoz, b°S) emberi élet legyen ezen a világon. Illőre menni és megmaradni a Zsoltár szavával: ez az ember és a nempet legnagyobb törvénye. ”}2 Az Isten jónak teremtette ezt a világot, ami rossz benne, az az emberek műve. S .....lám, ebben a zűrzavaros megveszekedett emberi világban még N eked sincsen időd arra, Uram, hogy kijavítsd mindazt• amit az emberek elrontanak... E mondatban összegzi mindazt, amit sokan gondolnak: menynyire könnyű lenne, ha Isten beavatkozna, és egy varázsütéssel megváltoztatná a világot. Ezek után maradhatnának a jók, a többi pedig elveszhetne; de az író tudja, hogy ez nem így működik. Nem gépek vagyunk, és a konkoly együtt növekedik a búzával az aratásig.34 Kifejezi azt is, hogy a világ szinte elnyeli az Istent. Kitiltja Öt mindenhonnan, már alig látszik. Hasonló gondolatok szólalnak meg az Első galamb c. versben: , fiikor már azt hittük, hogy minden elveszett, s Isten képét betemette egy összedőlt világ,... ” de a legsötétebb helyzetből is kivezet a remény: „Emberek vágunk még, Isten népe! s hiába fojtanak koromba, vérbe, hiába dőlt le minden talmi érték: a mi jussunkat más egekbe mérték s van még valahol Isten, jóság, béke, 27 28 29 * 31 32 33 34 27 Wass Albert: Elvész a nyom. Kráter. Pomáz, 2003. 28 Wass Albert: Ember az országút szélén. Mentor. Marosvásárhely, 2000. 149. 29 Wass Albert: Udvarház a Mezőségen. In Zsoltár és trombitaszó. 219. 311 Wass Albert: Karácsonyi üzenetek. A temető megindul. 31 Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó. In Zsoltár és trombitaszó. 225. 32 Wass Albert: Zsoltár és trombitaszó. In Zsoltár és trombitaszó. 225. 33 Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások. Cica. 183. 34 V. ö. a Magvető példázatával, Mt 13 83
