Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Teológiai-etikai kérdések az első kőtábla parancsolataiban

Teológiai-etikai kérdések az első kötábla parancsolataiban

f) Az e) ponthoz kapcsolódóan olykor úgy találkozunk a szenvedéssel mint ami része Isten megváltó tetteinek: különösen a Szenvedő Szolga képében (Ezsaiás 40-55.) és Krisztusban (Filippi 2. fej.). Pál nagyon kifejezően ír erről a Róma 8:28-39- ben, melyet szolgálatunk során sokszor van alkalmunk felolvasni szenvedőknek, betegeknek, gyászolóknak vagy haldoklóknak.

g) A szenvedés egyben rejtély is. Jób könyvében olvassuk ezt. Nem oldjuk meg a gonosz és a szenvedés kérdését, de megtanulunk hitben és reménységben élni, jóllehet ez nem könnyű. Ismerjük a szenvedést, és ismerjük az örömhír ígéretét is. Nem tudjuk megmagyarázni vagy egyensúlyban tartani ezeket. Hitben járunk. Nagy költemények, zsoltárok és himnuszok tanítanak erre, valahányszor együtt vagyaink az ecclesia-ban, és a sötétségből a világosságra hívattatunk.

h) A gonosz és szenvedés kérdésének eszkatológiai vonása is van. Nemcsak szenvedés és halál van, hanem Krisztus feltámadása is, a mi feltámadásunk is, és „új ég és új föld”. (Jelenések 21. fej.)

Mindezekből azt tanulhatjuk meg, hogy' óvatosaknak kell lennünk, amikor Istenről, a gonoszról és a szenvedésről beszélünk. Olykor tudhatjuk, máskor viszont nem tudhatjuk, hogy egy' konkrét szenvedés erkölcsi bukás és bűn következmény'e, vagy' az általános „emberi állapot” része egy' összetört világban, netán a fentebb felsoroltak közül egy vagy két szempont ad jobb magyarázatot számunkra. Biztosan tudhatjuk azt, hogy sok szenvedést a szabadsággal való helytelen visszaélés, az önzés, gonosz szándékok stb. okoznak. Ahogyan azt azonban már mondtuk, a szenvedést általában — mely'et a Biblia a bűnnel hoz összefüggésbe — nem mindig lehet a szenvedő személy'es bűnével magyarázni. Helyes a Prédikátor 8-nak a kérdés- felvetése, ahol arról olvasunk, hogy' olykor az igaz ember szenvedéssel teli, a gonosz pedig gondtalan és fényűző életet él. Jézus is beszélt erről a gazdag emberről és a koldus Lázárról szóló történetben. A Jakab levél is foglalkozik ezzel a témával.

Végül pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy az első parancsolatban és a Bibliában az az örömhír központi üzenete, hogy Isten velünk és értünk szenved. Krisztus egyszerre a szenvedő és a bűnt, szenvedést és halált legyőző. Az új közösségnek (ecclesia) feladata, hogy segítsen minden szenvedőn. Többé már nem vagyunk magunkra hagyatva a szenvedésben; együtt szenvedünk, a reménység ígéretei bátorítanak. A szenvedésben örvendezni tudás bibliai paradoxonja ez.

Az első parancsolat és a Biblia általában úgy' beszél a „teodicea”, a bűn, a szenvedés és a halál kérdéséről, hogy nem magyarázatot ad, ha49