Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hős Csaba: Csikesz Sándor valláspedagógiai látása
Hős Csaba Csikesz Sándor valláspedagógiai látásának sarokpontjai Az előzőekben ismertetett trendek, szinte kivétel nélkül, visszaköszönnek Csikesz valláspedagógiával kapcsolatos hozzászólásaiban. Bár nehezen, de a rendelkezésünkre álló források alapján valamelyest rekonstruálható Csikesz valláspedagógiájának váza, illetve felismerhetőek annak leglényegesebb elemei. Tekintsük át most ezeket. Csikesz Sándor a valláspedagógiával kapcsolatos hozzászólásainak java részét azzal kezdi, hogy a valláspedagógia válságáról beszél. Ez a válság szerinte összefüggésbe hozható a magyar református egyházi élet általános válságával, hiszen, amint mondja, a válság egvik oka magának a reformátusságnak a válsága. 13 Az általános válság pedig az első világháborút követő években számos külső tényezővel hozható összefüggésbe, melyek általában is fenyegetik az egyházi életet, de a valláspedagógiai munkára is negatív hatással vannak. Ilyen negatív tényező Csikesz szerint az úgynevezett „szürke internacionálé”, azaz a szabad gondolkodást a szabadossággal összekeverő korszellem, a magát felvilágosodásnak nevező istenség gyönyör és élvhajhász szelleme. Ugyanakkor ilyen külső negatív tényező, melynek pusztítását csak rövid ideig élhette meg az egyház, de melynek veszélye nem múlt el, a „vörös internacionálé”, a diktatúra, a politikai terror. 14 Ezeknél, a külső tényezőknél sokkal fájóbb azoknak a belső egyházi tényezőknek a jelenléte, amelyek szinte lehetetlenné teszik egyházunkban a korrekt vallásoktatást. Ezekről Csikesz kendőzetlenül szól, anélkül, hogy eldöntené, tünetei, vagy okai ezek a jelenségek a valláspedagógia válságának. Ilyen belső negatívumként jelenik meg a gépies konfirmációk, lelketlen ceremóniák tömege,15 * vagy az, hogy gyerekek nem vesznek részt az egyházi élet eseményeiben, nincsenek ott a temetéseken, elmaradnak a hétköznapi könyörgésekről, és nincsenek ott a vasárnapi istentiszteleten. így, hiába a vallási kézikönyvek, a kiosztott, de nem használt konfirmációi Bibüák, a szaporodó káték tömege, ha az eleven vallásos élet helyét a gépiesség foglalja el.'6 Csikesz szerint a valláspedagógia válsága nem református sajátosság, hanem minden felekezet problémája. Azonban minden felekezet a küszködésen túl, tesz is valamit az ügy megoldása érdekében. „A római katholicizmus csak nemrég kívánta megállapítani a Representati pápai köriratban a paedagogia perennist. Az ágostai evangélikus hitvallású egyház nemrég a lutheránus világkonventen tett bizonyságot amellett, hogy nem akar eltérni a régi formától és a Kis káté örök útmutatá13 Csikesz i.m. 5. 14 Uo. 6. 15 Uo. 1(1 Uo. 11. 28
