Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Bibliai növények szimbolikája az Ószövetségben

Bibliai növények szimbolikája az ószö vétségben

szágot kikémlelők. A szőlőfürt adta a völgy nevét is, ahonnan a szőlőfürtöt hozták, az Eskól völgyéből. „Mivel a déli lejtők és a forró völgyek trópusi klímájában egyes fajták szinte vastag törzsű fává nőttek, és hatalmas fürtöket hoztak dió nagyságú bogyókkal, nem is vonhatjuk kétségbe a történet valódiságát”2 -jegyzi meg szakértelemmel Kereszty Zoltán.

A saját szőlő birtoklása a nyugalmat, a biztonságot, a háborítatlanságot jelenti. Az asszír király kincstárnoka azzal biztatja megadásra Jeruzsálem népét, hogy ha feladják a várost és megadják magukat, akkor mindenki a maga szőlőtőkéjéről és fügefájáról ehet, és mindenki a maga kútjának a vizét ihatja. (Ézsaiás 36,16). A béke korszakának jellemzője, hogy mindenki a saját szőlőjében vagy fügefája alatt ülhet (Mikeás 4,4).

Csak egyetlen növényt, a szőlőt emeltük ki, amelyet számos formában találhattunk szimbólumként. Az előfordulási helyeit még ezzel az eggyel is lehetne tovább sorolni, el egészen az Újszövetségig a szőlőtó' és a szőlővessző hasonlatával. Más növény is van az Ószövetségben, amely szimbólumul szolgál. A növények ismerete így jó segítség Isten kijelentésének megértésében.

2 Kereszty Zoltán: „Nézzétek a mező liliomait”. Budapest, 1998. 471. p.

85