Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről
Frank Sawyer lyel a lélek készül Istent fogadni - ahogyan azt a spanyol Keresztes Szent János (1542-91) leírta.1! Az utolsó sorok a böjti liturgia egyik imádsága: Könyörögj érettünk bűnösökért most és halálunk óráján Könyörögj érettünk most és halálunk óráján. A Hamvazószerdáról írták: Szerkezetét tekintve a verset Eliot egy, Andrewes püspöktől vett kifejezésre, a „két fordulatra” építette fel, melyet Andrewes szükségesnek állított be a „megtéréshez”. Az egyik fordulat előrenézett Istenre; a másik - bűnbánati időszakhoz illően — visszatekintett az ember bűnös múltjára. Eliot stílusa egyszerű és világos, jelentése azonban bonyolult és nehéz. A Hamvazószerda - az olvasó számára többnyire ismeretlen, rejtett - mély, személyes érzelmeket egyesít liturgikus szövegek formális használatával. Ez Eliot megtérésének története, nyilvános és egyéni - minden szkepticizmusával és kétségével együtt, amelyet Istennek ajánl fel.‘5 Második rész A második rész a megtérés nehezebb kérdéseibe vezet el: a csontoknak meg kell halniuk. Ugyanakkor a csontok újból megelevenedése jól ismert téma az Ezékiel 37. fejezetéből. Eliot ezzel a gondolatkörrel dolgozik: Hölgyem, három fehér leopárd ült egy borókafenyő alatt A nappal hűvösében torkig jóllakottan Lábammal szívemmel májammal s azzal ami betölté Kiürült koponyám kupoláját. S monda Isten Megélednek-é e tetemek? A leopárdok a Dante Ln/erno-jának elején szereplő három vadállatra emlékeztethetnek, de itt saját szerepük van. A fehér leopárdok gyönyörűek, a fehér szín szentté teszi őket a versben - mivel feladatuk az, hogy megszenteljenek. Nincs szó arról, hogy vér szennyezi nyakukat és mancsukat, jóllehet ők tisztították meg a csontokat a rajtuk lévő hústól. Saját bundájukat is megtisztították. Mindez egyfajta lelki megtisztulást fejez ki. A külön említett testrészek különféle emberi jellemzőket és képességeket ábrázolnak: lábak (cselekvés), szív (érzelem), máj (érzékiség) és koponya (gondolat). Eliot gondosan választ meg egyéb részteleteket is: a fehér csontok, a fehér leopárdok és a fehérbe öltözött Hölgy a tisztaságra utalnak. Csak akkor élhetünk igazán lelki értelemben, amikor meghaltunk a „testnek”. Érdemes megjegyezni, hogy a testnek meghalás a Biblia szerint többet jelent a testi vágyak kordában tartásánál. 14 * 14 Egy másik hivatkozás lehetne Blaise Pascal (1623-62) is, aki a következő híres megállapítást tette: „ Az ember minden baja abból származik, hogy nem tud csendben ülni”. ‘5 Alzina Stone Dale: T. S. Eliot - The Philosopher Poet, Wheaton, Illinois, Harold Shaw Publishers, 1988,102. 52
