Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében

Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében Eközben az orgonista is megérkezik és megpróbálja rábeszélni Martát, hogy hagyja el Tomast. Négyükön kívül más nem jön el, ennek ellenére Tomas úgy dönt, hogy megtartja az istentiszteletet. 2. Sötétség Zord téli hangulat hatja át a filmet. A hideg és üres falusi templom, ahogyan Tomas fájdalmas, szenvedő' arca is képi tagadása a sákramentumi eseménynek — ahogyan azt Tomas az imádságban megfogalmazza, „Áldunk téged, mindenható Istenünk, hogy örömöt és békességet ajándékoztál nekünk Krisztus Urunk testének és vérének közösségében.”s6 A néző nem lát mást, mint kiüresedett, halott rutint.-í? Tomas gépiesen mondja a liturgiát, amely tökéletes szimmetriában van a rideg templomépülettel és az árnyék nélküli fénnyel.38 A film zárójelenetéig ez a szürke és árnyék nélküli fény uralja a filmkockákat. Amikor Tomas belekezd az Úri imába: „...legyen meg a te akaratod úgy a földön, mint a mennyben is...”, a felvevőgép külső képeket mutat: mindegyik szürke, rideg, ködös - mintha a földi valóságot, az emberi szív állapotát ábrá­zolná. A templomot is látjuk kívülről: mint romot a kopár fák között. A ke­ményre fagyott talaj és a félig befagyott tó az elidegenedés és elhagyatottság érzését keltik.36 * 38 39 40 41 42 Ugyanazt a légkört teremti meg a Tükör által homályosan kezdő képsora: a kietlen szigetet körülvevő szürke víz szinte egybemosódik a szürke égbolttal, nem lehet pontosan megállapítani, hogy éppen felkel vagy lemegy a Nap. A csend „vakító hőt” de melegséget nem sugárzó Nap nagyközelije napfogyatkozás előtti pillanatokat sejtet (és csak később tudjuk meg, hogy napfelkeltét láttunk)."»0 Az orgonista Biom szavaival megfogalmaz­va: „a halál és a pusztulás dúl”. A szürke égbolt Isten hiányára, Isten csendjére utal."»1 Mintha a heideggeri gondolat mozgóképi megjelenítése tárulna elénk: Isten elfordult a világtól, mint amikor a Nap lenyugszik a horizont mögött, és csak a sötétség marad."»2 A hó és a jég a fagyos emberi lelket és élethelyzeteket 36 Az idézetek a filmes feldolgozásból valók: Úrvacsora (Nattvardsgästerna), rendez­te.: Ingmar Bergman, szerepló'k: Ingrid Thulin, Gunnar Björnstrand, Gunnel Lindblom, Max Von Sydow, Allan Edwall. 1963. DVD. Svenk Industri, 1963. Cinetel, 2003. Nyomtatásban (eredeti szövegkönyvi változat): Ingmar Bergman, Filmtriló­gia, ford. Kuczka Péter. 3z Vilgot Sjöman: „From L 136: A Diary of Ingmar Bergman’s Winter Light”, ford. Kaaren Grimstad, Cinema Journal, Vol.13, No.2 (Spring, 1974): 35. Vilgot Sjöman (1924-2006) Bergman mellett volt asszisztens az Úrvacsora forgatása alatt. A film készítésének fázisairól naplót vezetett. 38 Hubert I. Cohen: Ingmar Bergman: The Art of Confession, New York, Twayne Publishers, 1993,183. 39 Birgitta Steene: ,Archetypal Patterns in Four Ingmar Bergman Plays”, Scandinavian Studies, 37/1 (Feb. 1965): 72. 40 Györffy i.m. i57kk; Carol Brightman: „The Word, The Image, And The Silence", Film Quarterly, Vol.17, No.4 (Summer, 1964): 11. 41 Gelencsér i.m. 74. 42 Helyzetünk „se nem ateizmus, se nem teizmus, hanem egy olyan világ, amelyből Isten hiányzik. A világ éjszakája van most... Isten visszavonult, és a Nap lenyugszik a horizonton. Mindeközben a gondolkodó csak úgy válthatja meg az időt, ha azt ke­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom