Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Török Béla: "Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem." Zsolt 119, 45

Oktass, hogy éljek! Török Béla „Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem” Zsolt 119, 45 Az ember régtől fogva falakat emel. A falakra felmászik, és körbenéz, hogy közeleg-e valaki, ismerős vagy idegen, barát vagy ellenség. Mi folyik a falakon kívül, mi történik a falakon belül. Falakkal méri a teret. Háta mögé, a falakon belülre pillantva megnyugszik, úgy érzi, biztonságban van. Ott vannak az övéi, ott van az ennivalója, ott vannak a dolgai. Falakkal méri önmagát. Az ember régtől fogva falakat emel, és a falakon belül újabb falakat emel. Olyanokat mond, hogy eddig és addig, ne tovább. Falakkal méri a világot. A saját világát, a másik saját világát. Behálózza a falakkal az emberi világot, és azt mondja: a falak, ezek a falak tartják össze a világot, az emberi világot. Az eddig-ek, az addig-ok, a ne tovább-dk. Azt mondja: a falak stabilak, belátható ideig mozdíthatatlanok, hisz olyanok­ká, s azért épültek — a falak a viszonyítási pont. A falakon belül, és falakon kívül. Ha változás közeleg, van, szükséges, ilyeneket mond: ’megrepedt egy tégla a falban, valami rést ütött a falon, valami vagy valaki aláásta az alapokat, a falat új alapra kell helyezni’. Az ember régtől fogva falakat emel, és minden eszközt felhasznál a falak építé­sére. Mindenben falakat lát, és falakat tol maga előtt, és falakat hurcol maga mögött. Tájékozódási pontként, viszonyítási alapként. Kézenfekvő, kéznél lévő falakat. ’A szüleim, a barátaim, a családom, a neveltetésem, a műveltségem, a műveletlenségem, a képzettségem, a hozzá-nem-értésem, a kapcsolataim, a megfelelő kapcsolataim hiánya, a kedvem, a természetem, a jól felfogott érde­kem, a munkám’ - ilyeneket. Ritkán merészkedik a falakon kívülre. Gyakran vágyik a falakon kívülre. A falak egy bizonyos mennyiségben immár nem emberszabásúak. Már túl sok árnyékot vetnek, túl sok teret foglalnak, légszomjat okoznak. Az ember teret keres, de mindenhol falakat talál. Azokat is ő, vagy hozzá hasonlók építették. „Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem” - mondja a Zsoltár, a zsoltá- ros. Az Isten hidakat épít. Az Isten törvénye teret nyit, teret ad. Távlatot, lehe­tőségek sokféleségét. Utakat, melyeknek a falakhoz érve kapukra van szüksé­gük. Az Isten törvénye kinyitja a világot. Az Isten törvényén tájékozódóknak kinyílik a világ. Az Isten törvényére figyelő tudja, hogy hol van. Tágas téren. Szabad. Megszabadított. Biztonságban van. Keres, mert már talált. Keres, és tudja, hol talál. Keres, és tudja, hogy őt már megtalálta az Isten. „Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem.” 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom