Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári Emilia Az 1559-es első magyar református zsinaton Marosvásárhelyen Méliusz Dávid Ferenccel és Heltai Gáspárral együtt harcolt a lutheránizmus ellen, akikkel 1559. augusztus 18-án még írásba foglalta a református hitelveket (Marosvásárhelyi Hitvallás). Ezzel nem zárult le a harc. Az erdélyi szász lutheránusok még évek múlva is támadtak: bevádolták a debreceni eklézsiát külföldi fejedelmeknél és egyetemeknél, hogy az elvet minden hitágazatot és törvényt. 1561-ben Nagyváradon, Debrecenben és Egerben tartottak zsinatot. Az egri, a hitükért és vallásukért üldözött egri és egervölgyi reformátusoknak Ferdinand előtti önvédelmük megszervezése céljából ült össze. Verancsics Antal a török udvarnál végzett követsége jutalmául 1557-ben megkapta Eger várának parancsnokságát és az egri püspökséget. Már 1560. január 20-án panaszolta a királynak, hogy ,,a jászberényiek azért akarnak ellene a királyhoz Bécsbe követeket küldeni, mert őket Luther követésétől eltiltja és terhökre van, mert nem engedik magokat a katholikus kegyesség útára visszahívatni.”32 Négy hónappal később már azt állapítja meg, hogy Egerben és a szomszédságokban a köznép, a nemesség és a katonák többsége is lutheránus. Verancsics erre felszólította a prédikátorokat, hogy hagyják el a püspökséget vagy térjenek vissza a katolikus hitre. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor börtönbe veti őket. Miután a prédikátorok nem tettek eleget a felszólításnak, őrizetbe vették őket. A katonák erre tömegesen felzendiiltek és azzal fenyegettek, hogy mindannyian elhagyják a várost, sőt a nép is velük tart, azaz Eger egészen őrizet nélkül marad. Verancsics térítő tevékenysége és zaklatásai ellen az egri protestánsok hitvallást kívántak megfogalmazni. A katolikus elöljárók összeesküvéssel és pártütéssel vádolták őket a királynál, ti hogy az új egyház a király ellen tör. A protestánsok Méliuszhoz fordultak segítségért, hogy igazolják a király előtt ártatlanságukat a vádakkal szemben. „... miként már a sz. kir. felségtek biztosainak és követeinek megmutattuk, hogy a mi szövetkezésünk nem királyi felségtek ellen történt, hanem a hit és üdvösség ügyében, az igaz vallás, tudomány és leikeink üdvéért; úgy most is az Istennel bizonyítjuk, hogy az lelkeink táplálatáért és üdvéért lett.”33 Már készen volt az a terjedelmes hitvallás (Confessio Debreciensis), melyet ekkor adott át az egervölgyieknek Méliusz. Szerzői voltak még rajta kívül valószínűleg Szegedi Gergely és Czeglédi György is. Van olyan felfogás, mely egyedül Méliusz művének tekinti a confessiot, melyhez társai csupán az anyag összegyűjtésével járultak hozzá. Maga Méliusz is 1564-ben a hitvallást a maga munkájának mondja. A hitvallás határozottan helvét irányú. Puritán erkölcsöket és egyházi szolgálatot követel; az istentiszteletből kizár az evangélium szel3" Kiss A. ... 61. 33 U.itt 156. 84
