Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Bencsik János: Laki-Lukács László és dr. Varga Gábor: "Maradjon örök emlékezetben" Lak, 2004. pp 286

KO N YV1SMURTHTÉS Dr. Bencsik János Egy gondos honismereti kiadványról Laki-Lukács László és dr. Varga Gábor: „Maradjon örök emlékezetben” Lak, 2004. pp 286. Aki ismerősként veszi kézbe e szépen gondozott és szerkesztett kötetet, annak rögvest eszébe kell jusson az a számtalan honismereti kiadvány, esemény és történés, mely a Cserehát településeit ismerteti meg a szűkebb régióval és az érdeklődő, tágabb haza honismereti munkásaival. Ha Dömötör Sándor ma is szerbe-számba tudná venni azt a sok­sok kiadványt, melyek az 1960-as évek erőfeszítései nyomán a honismeret televényén szökkentek szárba, bizonyára elégedett lenne. Ekkor zajlott az I. honismereti konferencia, amelynek szervezője, bonyolítója, s végül is a munka irányítója és záró javaslattevője volt. Visszatérve a jelen kötethez, mindjárt el kell mondanom, hogy a magyar vidék, annak vitathatatlanul elhanyagolt állapotában, siralmas helyzetében szükséges az effajta önbizalom-gerjesztő kiadvány, divatosan, identitás-növelő, tartalommal megtöltő honismereti munka! Az érdeklődő a külső borítón olvashatja a 3 főszereplő életrajzát, szakmai ténykedését. Mindebből kitűnhet, hogy bármelyiküket vesszük vallatóra, nem az első munkájuk, egyikük-másikuk hogy úgy mondjam elkötelezte magát a hon­ismeret mellett. Céljuk e kötettel is átmenteni és megőrizni, olykor nép­szerűsíteni a települések néprajzát, helytörténetét, apró szeleteket a népi- és tájkultúrából. A példásan megírt és példásan szerkesztett közel 300 oldalas „ol­vasókönyv” Lakról szól (csereháti kisfalu), talán e törekvés onnan veszi eredetét, amit mindjárt az első oldalakon felemlegetnek: „Jelen kötetben a régi és új kutatások összegyűjtését vállalták a szerzők és a szerkesztő. Lak, Árpád-kori kisnemesi település”. Mindjárt tovább kell fűznöm e gondola­tot, vagyis korrigálnom kell azt a képet, mely az iskolai oktatás nyomán él, élhet a történelmi köztudatban. Ez pedig nem más, mint a híres Pató Pál- portré kőbe vésett, litográfiái nyomata. Pedig ez így soha nem volt igaz! Hiszen az effajta mentalitásnak nem volt, nem lehetett holnapja. Miféle életstílus ez? Lak esetében elmondhatjuk, hogy az a teremtő ember teste­sült meg a kisnemesben, aki a művelődés hordozója volt. Aki nem sajnál­ta pénzét, hogy fiakat neveljen, hogy a tehetséges gyermekeket a reformá­tus kollégiumok valamelyikében taníttassa, hogy aztán papot, tanítót vagy jegyzőt... neveljenek belőle. Ezek aztán továbbgondozták a kisfalvak iskoláiban a jövendőnek a munkásait. Fontos ezt hangsúlyoznunk, akkor, amikor a falvakat megfosztották a postától, lassan bezárnak az iskoláik is... (A sor tovább folytatható!) 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom