Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári lim i lia fásának megváltoztathatóságában, jobbíthatóságában. De főképpen Istentől rendelt kötelessége, mert „[...] akarja és parancsolja az Úr, hogy a királyokat és fejedelmeket meg kell feddeni” (LXXI. cikk).55 A bűnös fejedelmeket meg kell feddeni és el kell tiltani Isten igéjének a hallgatásától és a sákramentumokkal való éléstől, végső soron pedig ki kell közösíteni őket az egyházból is. A jobbágyok érdekeit és érzéseit fejezte ki Méliusz akkor is, amikor lopásnak nevezte, ha a fejedelmek, hatóságok igaztalantól elnyomják és sarcolják alattvalóikat. Az ilyen törvények végrehajtása azonban a feudális viszonyok között csak illúzió maradt. E zsinat után is folytatódott a nyílt hitvita. Az 1568. január 6-i tordai országgyűlési törvény mindenütt megengedte az evangélium szabad hirdetését, és újból kimondta a prédikátor szabad választását. Az 1568. március 8-17-i gyulafehérvári zsinaton találkozott újra Méliusz és Dávid. A zsinaton megjelent a fejedelem is, s vele Csáki Mihály kancellár, Békés Gáspár belső titkos kamarás más udvari főemberekkel. A zsinat témája a Szentháromság és Jézus Krisztus öröktől való születésének kérdése volt. A vita egyik fél oldalára sem dőlt el, mindegyik kitartott a maga nézete mellett. Gyakorlatilag mégis az unitáriusok lettek a nyertesek. Első volt maga a fejedelem, János Zsigmond, aki Békés Gáspárral együtt csatlakozott az antitrinitáriusokhoz, s példájukat követte hét belső titkos tanácsos, a főhaditanács, a fejedelmi tábla és a nemesség számos tagja. A gyulafehérvári disputáció hatásának ellensúlyozására a tiszántúli és dszáninneni reformátusok zsinatok tartását határozták el. Méliusz Nagyváradra, Czeglédi Ferenc liszkai lelkész, a zempléni egyházmegye esperese Sárospatakra hívták össze kerületük zsinatát. A nagyváradi zsinat egyben hitvitának is volt tervezve, de Méliusz nem közvetlenül hívta meg Dávidékat, hanem a fejedelemhez küldte el vita céljára 21 pontban összeállított tételeit. Dávid ezért nem is ment el Váradra, hanem a tételek cáfolatát írásban juttatta el Méliuszhoz. A zsinat a fejedelem jelenlétében folyt le 1569 októberében, aki Békés Gáspárt nevezte ki moderátornak. Békés a vita alábbi sorrendjét állapította meg: első nap az Atyáról, második nap a Fiúról, harmadik nap a Szentlélekről, negyedik nap Krisztus istenségéről vitatkozzanak. A viták hatására kb. 3000 ember tért át az unitárius hitre. A nép most is követte vezetőit: a fejedelem által követett irányt tartotta most már helyesnek az udvar, a nemesség és a nép is. Egyedül a szászok maradtak hívek Luther tanához Erdélyben, mint sajátos német valláshoz. A nagyváradi hitvita után a frontok lassan megmerevedtek. Egyre kevesebb remény maradt arra, hogy a két tábor egyesítése hitviták rendezésével még elérhető lesz. Méliusz és trinitárius társai a fejedelem előtt 55 U.itt 609. 92
