Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári Emilia VI. Harc a helvét irány győzelméért Méliusz több fronton is vezette azt a harcot, melyet a református egyház létrejöttéért és megszilárdulásáért folytatott jobbról a katolikus és lutheránus tanok ellen, balról az antitrinitárius irányzattal szemben. Ehhez használt módszerei nagyon változatosak, sokoldalú refor- mátori módszerek voltak: hitviták, polemikus iratok, hitvallások, törvény- könyvek szerkesztése, káté összeállítás, bibliafordítások és -magyarázatok, énekszerzés, prédikációk. Mindehhez nyomdára volt szüksége. A könyvnyomtatást tudatosan állította reformátori működése szolgálatába. Prédikációi nem szónoki művek, hanem értekezések, traktátusok, bibliai exegézisek, dogmák igazolása a Bibliából. A prédikálás szent hivatás volt számára, de „a kiáltó szónál” az írott, nyomtatott betűt többre becsülte, mert jól látta ennek mesz- sze ható erejét. Kolozsvár után a második állandó nyomdánk Debrecenben létesült. Huszár Gál vetette meg itt a könyvnyomtatás alapjait 1561-ben, aki Verancsics Antal egri püspök üldözése miatt menekült Kassáról Debrecenbe. Már ez év májusában megjelent az első debreceni sajtótermék, Méliusznak A Szerit Pál Aipostol levelének, melyet a Kolossabeliekhe^ írt, prédikáció szerint való masyarác^ata. Az 1562. évi Confessio Catholica szedése közben történt Huszár Gálnak Debrecenből való távozása, ám nyomdáját nem vitte magával. Legalábbis betűkészletének eg}' része Debrecenben maradt; Török Mihály nyomtatványaiban újra találkozunk vele. Török Mihállyal egy időben egy másik nyomdász is tevékenykedett Debrecenben, az európai hírnevű Hoffhalter Rafael, aki Bécsből került a városba. A debreceni nyomda 1568-ban Török Mihály betegsége vág}' halála miatt nem működött, végül 1569-ben Komlós András vette át vezetését és folytatta 1575-ig. Méliusz a könyvkiadás mellett nagy gondot fordított a református iskolákra is. Buzdította a főurakat, városokat iskolák felállítására. „Azért hát urak, királyok, papok, rontsátok el a sok bálványt, clastromokat, csináljatok oskolákat azokból.”9 A reformátor a városi iskolából kifejlődött debreceni református iskola skolasztikus rendszerét ugyan nem szüntette meg, de a tantárgyakat és azok anyagát, a septem artes liberalest a reformáció szellemében új tartalommal töltötte meg. Jól látta Méliusz a reformációt s ezen belül a protestáns iskolákat is támogató feudalizmus ellentmondását: „Mert sokan abból akarnak az Istennek áldozni, az iskolákat és lelkészeket táplálni, amit erőszakkal, a természet törvénye ellen ragadoznak el alattvalóiktól.”111 * 149 9 Méliusz J. P.: Sámuel és Királyok két-két könyvének fordítása. Debrecen, 1565. 149. RMNYI205 1(1 Kiss Áron: lm. 608. 78
