Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Thomas J. Davis: Az intolerancia megtestesítője: Kálvin János a 19. századi történelemkönyvekben
Thomas J. Davis ellenesnek vagy vallástalannak; azokból a könyvekből, amelyek szemléletmódjukban harcosan protestánsok voltak?7 Ezt fogom vizsgálni. A 19. század elején a történelem rendhagyó része volt a tananyagnak. Az Egyesült Államokban akkor használatos történelemkönyveket továbbra is nagyvészt angol és skót professzorok írták. A világtörténelem mint tantárgy 1800 után kezdett megjelenni az akadémiákon és a középiskolákban, de nem vált általánosan elfogadott és rendes részévé az iskolai tananyagnak a század közepéig.8 Még az 1830-as években is elismeri egy' tankönyvíró, hogy' „a történelem nem egyetemes, és még csak nem is általános stúdium az elemi iskolákban.”9 A komolyabb történelmi munkák megjelenésével két irányzat alakult ki: a tankönyvek vagy teljesen figyelmen kívül hagyták Kálvint, vagy' olyan módon mutatták be, amely negatív jellemvonásait hangsúlyozta.10 Sámuel Griswold Goodrich Peter Parley sorolta — a korai történelemtudomány legnépszerűbbje — nem tartalmaz komolyabb ismertetést Kálvinról, valójában a reformációt is alig említi.11 Még a United Presby'terian Church (Egyesült Presbiteriánus Egyház) együk lelkipásztorának ajánlott műből is hiányzik Kálvin.12 A század közepe után azonban a második irány kezdett uralkodóvá válni: a tankönyvek olyan tények bemutatását választották ki, melyek Kálvinról negatív képet adtak. Kálvinnak ezt az értékelését a század elején Európában használatos tankönyvekből vették át, és amelyek az amerikai szerkesztők révén megőrizték népszerűségüket Amerikában a század későbbi szakaszában is. Bizonyos értelemben ezzel az amerikaiak egy olyan Kálvin történetírást vettek át és vittek tovább, amely sok európai tankönyvben gyökeret vert, és amely nagymértékben tükrözte az európai, 7 Uo., 7,46-47. 8 Nietz, The Evolution of American Secondary School Textbooks (Rutland, Vt., 1966), 236. 9 Parly’s First Book of History, Combined rvith Geography (Boston, Mass., 1832), 5. 10 Számos 19. századi egyetemes történelemtankönyvet átnézve csak egyetlenegyet találtam, amely pozitív megvilágításba állítja Kálvint: Royal Robbins, The World Displayed, in its History and Geography; embracing a History of the World, from the Creation to the Present Day (New York, 1830), 222. 11 Kálvin nemcsak a Peter Parly sorodat első kiadásából hiányzik, hanem a későbbiekből is; Id. Peter Parly’s Common Schoo! History, 9. kiadás (Philadelphia, Pa., 1841). 12 Sámuel Whelpley, Compend of History, from the Earliest Times, 10. kiadás (Boston, Mass., 1828), Samuel Miller presbiteriánus lelkipásztornak ajánlva. Egy másik népszerű történelemkönyv, amely szintén nem említi Kálvint: Dionysius Lardner, Outline of Uhiversa! History: Embracing a Concise History of the World, from the Earliest Period, to the Present Time, szerk. John Frost (Philadelphia, Pa., 1832). Kálvin neve csak felsorolásban szerepel Frederick Butler műveiben: A Cathedral Compend of General History, Sacred and Profane, 4. kiadás (Hartford, Conn., 1818), 100.; Sketches of Universal Histoy, Sacred and Profane, 4. kiadás (Hartford, Conn., 1822) , 188. 56
